Mellékesen kuszkusz

Írhatnám, hogy valami könnyűre vágytam, részben igaz is lenne, de a fő ok nem ez. A konyhát ellepték a narancsok, és mivel Herr Paprika nem számít igazán lelkes gyümölcsfogyasztónak (Te almát eszel? Igen? Önkéntesen? Igen, miért? Nahát, csak meglepődtem, de jó, komolyan.), egyedül pedig köztudottan nem megy, még ez sem, így egyértelmű volt, főzni kell valami narancsosat. A kuszkuszt már hetekkel ezelőtt hoztam haza, azelőtt mindig hiányzott valami mellé, de nem volt, azóta viszont gondoltam rá minden héten, de főzni valahogy nem sikerült. Kettőjükhöz csatlakozott még a dió, mióta Panniéktól megkaptam ezt az adagot, azóta ettem mindennap, hol csak futtában egy szemet, hol a "mindjárt kilyukad a gyomrom, de még mikor lesz kész a vacsora" ellenszereként, és persze aki olvasta a héten imbiszt, találkozhatott dióval csigában és levesben is. Jó szokásomtól most még nem szabadultam meg, és nem is ígérem, hogy másként lesz ez a jövő héten, csak remélni merem, hogy szeretik a diót.

Recept.

Narancsos-korianderes kuszkusz kandírozott dióval

20 dkg kuszkusz

2 narancs

2 tk koriandermag

1 nagy marék dió

cayenne bors

nádcukor

méz

só

2 dkg vaj

olívaolaj

A diót kisebb darabokra törjük vagy vágjuk. Egy edénybe szórunk 1 ek nádcukrot, adunk hozzá egy kupica vizet, egy kevés cayenne borsot, majd lassú lángon sűríteni kezdjük, néha keverünk is rajta. Amikor már kellően kémszerű, jöhetnek a diók, keverés, azután hagyjuk még addig az edényünket a tűzhelyen, amíg szépen bevonja a máz a diókat, a folyadék pedig eltűnik. Ha készen vagyunk, borítsuk a diókat egy sütőpapírral letakart felületre, nehogy összeragadjanak.

A narancsok levét facsarjuk ki, öntsük egy edénybe 1 dl víz kíséretében, szórjuk bele a mozsárban összetört koriandermagokat, adjunk hozzá 2 tk sót és 2 tk mézet, kevés olajat, majd alacsony hőmérsékleten forraljuk fel. Hagyjuk 2-3 percig forrni, azután vegyük le az edényt a tűzhelyről és öntsük bele a kuszkuszt, keverjük át, dobjuk bele a vajat, keverjünk újra, majd hagyjuk 2 percig pihenni, azután tegyük vissza a tűzhelyre és főzzük még 3 percig, közben keverjük folyamatosan. A végén kóstoljunk, ha hiányolnánk bármit, lehet pótolni.

Tányér, tányérba kuszkusz, kuszkuszra dió. És még egy villa kell.

A narancsos kuszkusz is bevált, de a legjobb a dió. Először édes a nyelvünk hegyén, azután hirtelen jön a csípősség, és ropog a fogunk alatt. Herr Paprikának azért valószínűleg társítom majd valamivel, hát persze hússal. 

Mindenkinek remek hétvégét, a hírek szerint zimankós napok jönnek, nem akarnám ismételni magam, de egy jó forralt bor hatékony védőital. Hétfőn jövök.