2014. szeptember 26., péntek

Kekszet sütünk: a zabpehelylisztes változat


Harmadszor kezdem el a bejegyzést, a képeket kiválasztottam, a receptet megírtam, a befejezést elkezdtem, csak a bevezetés nem akarja azt és úgy, ahogy én. Ez nem jellemző se rám, se imbiszre. Azt hiszem, ez a ritkán írók büntetése, lenne itt ez meg az, a fejemben összegyűlt sok dolog, most meg nem tudom, melyikkel is kezdjem. Legyen akkor inkább a keksz. 
Gyerekkeksz ez, nem is próbálom tagadni, azaz inkább gyereknek készült (igen, mert tápláló és egészséges a zabpehely, gondoltam), de egy felnőtt sem fog fintorogni, ha beleharap. Nekem legalábbis ízlett, és hát férj sem kritizált. Legfeljebb magában. Szóval az első zabpehelylisztes sütés sikeres volt, csak a megfelelő arányok eltalálása lassította a folyamatot (15 deka lisztet tornáztam fel 20 dekára). Ismételni fogok, ez egészen biztos, szilva helyett mondjuk barackkal, dióval, áfonyával vagy mással. 
Marci, a célszemély, nagyon lelkesen tette a próbát, elfogyott egy, aztán kettő, majd jött a harmadik és egy negyedikkel zártunk. Ő elégedett volt, én meg jobban. Még annál is. Egyébként változatos és váratlan Marci-reakciók vannak mostanában az asztalnál. Füstölt lazac igen, palócleves nem (ne is próbálkozzatok kanállal közelíteni), vajas brokkoli asztalnál ülve nem, konyhában állva igen, céklalé igen, nagyi eddig imádott babfőzeléke nem, fokhagymás kecskesajtkrém igen, zabkása igen-nem-igen, főtt tojás miért nincs minden reggel, húsleves igen, holnap nem, máj jó, a krumpligombócból a tiédet kérem, kurkumás-kókusztejes lencsefőzelék csak a szükségeset, szűzpecsenye jöhet, a kefirt imádom, a paprikát megrágom-lenyelem-vagy mégsem, almás süti, miért nem ezzel kezdted... Itt a vége, de persze csak itt. 
Kekszet sütünk.





Aszalt szilvás keksz

10 dkg vaj
20 dkg zabpehelyliszt
1 tojás
8-10 szem puha aszalt szilva
őrölt fahéj
nádcukor




A puha vajat egy-két evőkanál nádcukorral (ki mennyire szeretné édesen) simára keverjük, hozzáadjuk a tojást és a lisztet, fahéjt kedvünk szerint, majd simára dolgozzuk. A szilvákat kis darabokra vágjuk, a tésztába dolgozzuk. Belisztezett deszkán egy hosszú hengert formálunk a tésztából, fóliába tekerjük, majd legalább két órára a hűtőszekrénybe rakjuk. Az én kekszalapom egész éjszaka behűtve várt. Sütés előtt kibélelünk egy normál méretű tepsit vagy sütőtálat sütőpapírral, a sütőt 180 fokra állítjuk (légkeverés), majd kivesszük a hengerünket és kicsomagoljuk. Éles késsel kb. fél centi vastag szeleteket vágunk, a tepsibe rakjuk őket, és kb. 15 perc alatt megsütjük a korongokat. Ha készen vagyunk, kinyitjuk a sütő ajtaját, és a rácson hagyjuk kihűlni a kekszeket. 
Tányér, keksz, egy, kettő, három, kinek mennyi, kéz. Lehet tervezni a következőt. 


Jön a hétvége, süssenek kekszet, sok időt nem kér, megenni jó. További darabok receptjei imbiszről itt.
Legközelebb folytatás.


LinkWithin

Related Posts with Thumbnails