2010. július 20., kedd

Lengyel sörbet, avagy a vidám befejezés

Befejezés, leleplezés következik. Minden azzal kezdődött, hogy Ágó egyszer bemutatta Oszit, Oszi pedig megmutatta Lengyelországot. Nem volt ez véletlen, Oszi ugyanis anyai ágon lengyel, hát innen az alapos ismeret, meg minden más. Hamar azt is megtapasztaltuk, hogy a lengyelek és a vodka közötti kapcsolat nem holmi legenda, hogy pont olyan büszkék a jó vodkára mint mi a pálinkákra, és már valamennyien kívülről fújjuk a mondást: Egy lengyel nem iszik egyedül! Hazai területen még próbáltunk erősnek mutatkozni, de a wroclawi nagybácsinál már nem volt semmi esélyünk. És nem is árulnám el akkor a részleteket. Az elmúlt, mennyi is?, 3 évben számtalan tréfás élményben volt részünk, belevetettük magunkat néhányszor a lengyel éjszakába, remek kocsmákban jártunk, megéltük, hogy letáncolnak minket a rokonok a parkettről, és persze erősítettük bárhol és bármikor a lengyel-magyar barátságot. Nem volt nehéz. Persze Lengyelországban enni is kell, Frau Paprika gyorsan függővé vált, leves és pierogi, ó igen. Gondolom, nem meglepő, hogy lesznek még az imbiszen lengyel receptek.
A vacsorára eredetileg sütemény sült volna, a kánikula ezt a tervet kiütötte, de a desszert nem maradhatott el, Osziról elárultam már, hogy meglehetősen édességbarát, hát valaminek lennie kell. Így jutott eszembe a sörbet. Meg a vodka.



Vodkás baracksörbet


5-6 őszibarack
2-3 tk méz
2-3 kupica vodka (szigorúan lengyel természetesen)


A barackok héját késsel lehúzzuk, majd kisebb darabokra vágjuk és egy mélyebb tálba tesszük. Hozzáadjuk a mézet, kb. 1 dl vizet és simára turmixoljuk. Jöhet a vodka, nálam 3 feles pohárnyi, ha óvatosabbak, akkor persze lehet kevesebb, bár Oszinak erről más lenne a véleménye. Keverjük át alaposan, ha túl sűrű lenne, akkor locsoljunk bele még egy kis vizet. Kóstolás, ha nem lenne elég édes, kerüljön bele még egy kevés méz.
Vegyünk elő 1 megfelelő méretű műanyag dobozt, öntsük bele a vodkás keveréket, tegyük a mélyhűtőbe. Kb. 30 percenként villával, habverővel vagy fakanállal keverjük át alaposan, a doboz oldalához nőtt részeket is válasszuk le. Legyünk türelmesek és rendesek, legjobb az átkeverést egészen a tálalásig ismételgetni. Ha eljött a pillanat, kanalazzuk ki poharakba a megfelelő mennyiséget (akinek nem szeretjük a vicceit, kapjon inkább kevesebbet), kanalat elő, várjuk a hatást.
Ne féljenek, ennyi vodka nem bántó ízben, és nem fognak táncolni az asztalon. De persze bármi lehet.

Nem maradhat el Oszi véleménye, mégis ő az igazi szakértő. Addig kocogtatta a kanalat, amíg sörbetből volt sörbet lett. Hajnalban még 1 összesítő üzenetet is írt, köszönet a vacsoráért, hát köszönjük mi is, örültünk, ismétlés is hamarosan.
Addig pedig:
Na zdrowie!

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails