2010. szeptember 21., kedd

Gombhoz a kabát

Tegnap lilában, ma narancssárgán. A második születésnapi étel megközelítése a végéről indult, először eldöntöttem, szeptember, hát együnk sütőtököt, s ha a belőle készült levesnél általában bevetem a tökmagolajat, akkor miért hagynám ki a püréből. A következő elem a piaci keringés során vívta ki a helyét, zöldségben gondolkodtam, krumplit már kiszórtam az elején, esetleg saláta, de valahogy nem győztem meg magam, és akkor az egyik asztalon megláttam a zöldbabot, szép is, egyszerű is, ráadásul még színben is passzol, megveszem.
A legnehezebb a végére maradt, az nem volt kérdés, hogy hús készül, na de milyen. Hajlottam volna persze a kacsára, de mindig nem lehet, pláne hogy nem engem ünneplünk. Tanácstalanul mentem pulttól pultig, mit szabad, ó hát még körülnézek. Az idő fogy, dönteni kell, hát megközelítettem a második kedvenc hentesboltomat. Kérdeztek, én elmagyaráztam, mit képzeltem el, majd óvatosan feltettem a nagy kérdést. Fehérpecsenye? Igen - jött a biztató válasz. Az jó választás. Most még a mennyiség terén sem szabadultam el. Kettőnknek vásároltam hat szeletet.
Kérem, nem nevetni.

Fehérpecsenye fahéjas sütőtökpürével, citromos zöldbabbal

4 szelet fehérpecsenye
1 kicsi sütőtök
50 dkg zöldbab
fahéj szerecsendió
tökmagolaj
citrombors
fél citrom
4 dkg vaj
1 dl száraz fehérbor
olívaolaj

bors


A sütőtököt meghámozzuk, felezzük, kikaparjuk a belsejét, majd kockákra vágjuk. Egy megfelelő méretű edénybe rakjuk, majd öntünk rá annyi vizet, amennyi éppen ellepi, kevés só, fedő (rést persze hagyunk), puhára főzzük. A zöldbabot megmossuk, lecsöpögtetjük alaposan a vizet, majd a végeket levágjuk. Lehet kisebb darabokra vágni, ha úgy szeretnék, nekem egészben tetszett. Egy serpenyőben olvasszuk fel a vajat, dobjuk rá a babot, forgassuk néhány percig majd öntsük rá a bort, kicsit forraljuk el, sózzuk, fedő, alacsony lángon hagyjuk párolódni nagyjából 10-12 percig. A végeredmény lehet puha, de roppanós, semmiképp se főzzük szét. Közben ellenőrizzük, nehogy leégjen, ha nagyon pirulna, öntsünk alá egy kevés vizet. Ha az állag már megfelelő, csavarjuk rá a fél citrom levét, szórjuk meg citromborssal, forgassuk át, kész.
Figyelmünk megint a sütőtöké, ha már puha, le a tűzről, öntsük le a vizet, majd alaposan törjük össze, legyen a végén szép krémes. Jöhet egy kávéskanál fahéj, reszelhetjük a szerecsendiót, majd kerüljön bele 1 ek tökmagolaj. Keverjünk alaposan, kóstoljunk, fűszerezzünk, ha még hiányozna sósság vagy bármi más.
Végkifejlet, a hús. Mossuk meg a szeleteket, papírtörlővel itassuk fel a vizet, kerüljön mindkét oldalukra frissen őrölt bors. Egy serpenyőben forrósítsunk egy kevés olívaolajat, majd süssük a fehérpecsenyék mindkét oldalát néhány percig, pontos időt nem határoznék meg, a cél, hogy maradjon szaftos, kiszáradva nem fog ízleni. Miután kivettük a kész szeleteket, önthetünk a serpenyőbe egy kevés fehérbort, gyorsan átkeverjük, közben elszáll az alkohol, nekünk viszont lesz egy kis szaftunk.
Tányér, tálalás, ki hogy szeretné, egy a fontos, legyen minden alkotóelem megfelelő hőmérsékletű.

A sütőtök beelőzött mindenkit, fahéjas, benne a tökmagolaj íze, Herr Paprika elégedett volt. Most már kell a leves is, de majd csak akkor, ha újra beborul.

Szóval vegyenek sütőtököt.

1 megjegyzés:

Foodafok írta...

Ez nem más, mint egy kis csoda.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails