Születésnapra

Herr Paprika születésnapját megünnepeltük a társasággal Albengában, volt közös vacsora, ének, sambucás koccintás, még egy kis éjszakai csavargás is. Kicsit előrehoztuk a köszöntést, pontosan két nappal, a tényleges időpontban ugyanis csak egy gyors fülhúzásra futotta, azután sátorbontás, holmik egy halomba, majd a hitetlenkedés, hogyan fog ennyi minden beférni a csomagtartóba. De nem hiába a hosszú évek gyakorlata, valahogy mégis eltűnt minden, csak 1 Birra Moretti adta meg magát, a többiek jól bírták a gyűrődést. 1100 km hazáig, Oszi vezetett hősiesen, én hol szundikáltam, hol ettem, hol a képeken kuncogtam, aztán de jó volt kiszállni, még jobb állni.
Ha már Herr Paprika utazással töltötte a születésnapját (ráadásul hazafelé), gondoltam, megérdemel még egy ünneplést, hát próbáltam túlélni a visszaszokást, és péntekre időzítettem a főzést. Esténként tervezgettem, jegyzeteltem, voltak már elképzelések, majd pénteken a piacon vásárlás közben véglegesítettem őket. Őszi menü lett, kezdünk az előétellel, itt következik.

Kecskesajtos torta gyömbéres szőlővel

1 csomag leveles tészta
1 nagy fürt kékszőlő
friss gyömbér (3-4 cm-es darab)
10 dkg kecskesajt
méz
1 dl száraz fehérbor

A tésztát belisztezett deszkán kinyújtjuk, majd tenyér nagyságú korongokat szaggatunk belőle, személyenként kettőt számoljunk. A szőlőt megmossuk, lecsepegtetjük a vizet, majd a legunalmasabb rész, a szemeket felezzük, kés segítségével kiszedjük a magokat. Kicsit hosszadalmas a folyamat, de megéri, ha nincs kedvünk később szőlőmagot ropogtatni. A gyömbért meghámozzuk, majd lereszeljük vagy nagyon apróra vágjuk. Egy kisebb edényre lesz szükségünk, kerüljön bele a szőlő, a gyömbér és a fehérbor, nagyobb hőfokon az utóbbit hagyjuk elpárologni. Adjunk a szőlőhöz 1 ek mézet, keverjük át, majd hagyjuk alacsony fokozaton fődögélni úgy 10 percig. Kóstolás, hiányolnának bármit, most lehet pótolni.
A tésztával két irányba is elindulhatunk, kisüthetjük serpenyőben vagy megoldhatjuk sütőben is. A képeken az első variáció látható, ebben az esetben olajjal nagyon vékonyan kikent serpenyőben 2-2 perc alatt süssük meg a korongok mindkét oldalát, majd kerüljön a két szint közé az összetört friss kecskesajt, mellé pedig a langyos gyömbéres szőlő (a levét inkább hagyjuk az edényben, különben elázhat a tészta, nem szép és nem is finom). Tegnap kipróbáltuk a másik utat is, sütőpapírral letakart tepsibe kerültek a korongok, majd nagyjából 10-12 percig sültek 180 fokos sütőben, a végére szépen megemelkedtek. A további lépések itt is ugyanúgy zajlanak, mint az első variációnál, a különbség annyi, hogy az alsó tésztagolyót érdemes behorpasztani, amikor rákerül a sajt. Könnyebb lesz vele az asztalnál.

Tegnap este már társaink is akadtak a tesztelésben, Oszi a kecskesajtos változatot rendelte, Ágó, Herr Paprika és én viszont kipróbáltuk kéksajttal, így is jól passzoltak az ízek, elraktároztam mindkét verziót.
Tésztaügyben még nem döntöttem, az első módszer könnyebben elfogyasztható végeredményt hoz, a másodiknál viszont jó kontraszt a ropogósság. Választás későbbre halasztva.

Tegyenek próbát kedvük szerint.