2012. február 29., szerda

Kifli a krumpli


Mielőtt még rátérnék a tányér tartalmára, szeretném egy kicsi mentegetni imbiszt a hét eleji némaság miatt, vagy inkább magamat, amiért nem jutott az írásra elég kedv, idő és szufla. Főztem én, például nővérnek egy hétvégi citromos rizottót némi fokhagymás sajttal, de kivételesen sikerült olyan jól bánnom a mennyiségekkel, hogy egy rizsszem sem maradt az edény alján. A testvéri reakció viszont volt annyira jó, hogy érdemes legyen megismételni, szóval talán még láthatóvá válik. A lánynap keretében volt még zellerleves, piac és túrókrém, és teszteltük az egyik cukrászda macaronjait is, hát ettünk már jobbat is, annyit mondhatok.
Magyarázkodás után akkor kezdődjék a bejegyzés tartalmasabb része, főszerepben egy nagy adag kiflikrumplival. Őszintén elárulom, nagyon szerettem volna kiflikrumplit venni, aztán valahogy sokszor vagy lebeszéltem magam, vagy hiába volt meg az elhatározás, nem találtam. Végül aztán szereztem egy zacskóval, és megnyugodva, megkönnyebbülve elpakoltam egy kosárba a kamrában, majd szépen megfeledkeztem róla. Most viszont rátaláltam, épp idejében azt hiszem, és miután elzavartam azt a kis lelkiismeret-furdalást, gyorsan salátává alakítottam a konyhában. 
Itt a vége, krumpli fő.





Krumplisaláta dióval, fetával


kb. 80 dkg kiflikrumpli (vagy más salátának való)
2 zellerszár
1 marék dió
5-6 dkg fetasajt
egy csokor petrezselyem
zellerlevél
dióecet
extra szűz olívaolaj
bors
római kömény (választható)


A krumplikat megmossuk, majd egy fazékban, sós vízben puhára főzzük, de vigyázzunk, hogy ne főzzük szét. A megfőtt krumplikra hideg vizet engedünk, majd miután kihűltek valamennyire, meghámozzuk és felkarikázzuk őket. Egy mélyebb tálba rakjuk a krumplikarikákat, és meglocsoljuk olívaolajjal, dióecettel, rászórjuk a római köményt, sózzuk és borsozzuk, majd óvatosan összeforgatjuk. A zellerszárakat megmossuk, szárazra töröljük, majd kis darabokra vágjuk, a krumplihoz adjuk. A diót száraz serpenyőben megpirítjuk, miután kihűlt, mozsárban összetörjük, a tálba szórjuk. A petrezselymet és a zellerleveleket megmossuk (én a zellerszárak belsejében lévő leveleket használtam), papírtörlővel felitatjuk a vizet, majd apróra vágjuk, a krumplikra szórjuk. A tálba morzsoljuk a fetát, végül óvatosan összekeverjük újra a salátát. Kóstolunk, ahogy mindig, ha bármi hiányzik, most lehet pótolni. Nálam egyedül szerepelt, de társítsák mással kedvük szerint.
Tányér, villa, kb. 3 adagra számítsanak.


A zöldfűszereket helyettesíthetik mással, és a dió helyett is használjanak nyugodtan mogyorót, imbiszen azért szerepel mostanában gyakran, mert a szüleim jóvoltából egyelőre diónagyhatalom vagyunk. 
Így a végére pedig vidám február 29-ét kívánok mindenkinek.




2 megjegyzés:

Babette írta...

Most aztán ide vele! Imádom a krumplisalátákat! Nekem a nyári kedvencem az újkrumplis rucolás szezámmagos melegen...ja és pont ilyen tányérom van...igazi nagymamai örökség:)))

Frau Paprika írta...

Ki fogom próbálni ezt a rukolás-szezámmagos verziót, nagyon jól hangzik. A tányért mi is megörököltük.:)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails