Torma, cékla és egy orr

Már balgán kezdtem elhinni, most bizony elkerüljük egymást, amikor váratlanul megjelent. Először úgy tettem, mintha észre se venném, és arra gondoltam, ez csak egy kis megtévesztés, nincs itt és nem is lesz már, de persze tévedtem. Este már nem engedte át az orrom a levegőt, és bár próbáltam olvasással elodázni az ügyet, ahogy a párna a hátam mögül a fejem alá került, egyértelmű volt, nem csak én vagyok az ágyban, hanem a nátha is. Másnap tehát bodzatea, piros orr, orron krém, zsebkendő, zsebkendő, tüsszentés, zsebkendő, tea 1, tea 2, tea 3. Az orrcsepp halálos ellenségeim közé sorolható, gyerekkoromban igen sok kellemetlen találkozásunk volt, szóval csak vészhelyzetben fordulhat elő, hogy használom. Ez most ilyen volt, persze kellett Herr Paprika és az ő kiváló meggyőző képessége, és én végül megadtam magam. Nem mesélem el, milyen volt, gondolom, nem bánják.

Panni, aztán azt javasolta, harcoljak tormával, így aztán a szombati piaclátogatáson vettem tormát, almát és céklát, és eldöntöttem, leves lesz. A végeredmény remek volt nátha ellen, a torma áthatolt az orromon, az almával együtt kifejezetten szerettem a levest. 

Itt a vége, tormát reszelünk.

Tormás céklaleves sült almával

8-10 közepes méretű cékla

1 vöröshagyma

1 krumpli

friss torma (3-4 centi hosszú, vékony darab)

1 dl tejszín

fél citrom

só

bors

olívaolaj

1-2 alma

3 dkg vaj

A hagymát megpucoljuk, apróra vágjuk. A céklákat és a krumplit meghámozzuk, kisebb darabokra vágjuk. A tormát meghámozzuk, lereszeljük. Egy nagyobb fazékban felmelegítünk egy evőkanál olívaolajat, rádobjuk a hagymát, pirítjuk, míg üveges nem lesz. Akkor jöhet a cékla és a krumpli, 1-2 percig még kevergetve pároljuk, majd felöntjük annyi forró vízzel, amennyi bőven ellepi. Só, frissen őrölt bors és a reszelt torma fele, végül egy kis citromlé, majd fedő. Főzzük a leves közepes fokozaton addig, amíg a cékla- és krumplidarabok szépen megpuhulnak, majd tegyük félre, hagyjuk egy kicsit hűlni.

Addig a megmosott, szárazra törölt almát, almákat vágjuk vékony cikkekre, a magháztól szabaduljunk meg, majd egy serpenyőben olvasszuk fel a vajat, és süssük meg az almaszeleteket.

Vissza a leveshez. Turmixoljuk simára, a folyamat közben adjuk hozzá a tejszínt és a torma másik felét. Itt szeretném megjegyezni, tegyenek a levesbe annyi tormát, amennyit szívesen megesznek, ez lehet több és persze kevesebb is az általam megadott mennyiségtől. A végén kóstoljunk, ha hiányzik bármi, mondjuk citromlé vagy só, most lehet pótolni. Ha esetleg túl sűrűnek találják, lazítsák vízzel, túl sok tejszínt nem javaslok. 

Tányér, leves, alma és egy kanál.

Persze a tormás céklalevessel nem kell várni a nátha megjelenéséig, főzzék meg csak úgy, ha meghoztam hozzá a kedvüket. Az orrom pedig már nem piros.