2011. január 31., hétfő

Herr Paprika főz: rakom a krumplit


A hétvégén nem főztem, csak gondolatban. Vacsorára készülünk, ahol fontos szerepet kap a bor, hát most töröm a fejem, mi lenne alkalmas, melyik ötlet kihúzandó. Enni persze azért nem felejtettem el, pénteken az én régi barátom, a sajtos-tejfölös tészta szerepelt egyszemélyes adagban (H.P. valamiért nem kedveli), azután vicces volt látni Chriesi változatát, mint gyerekkoromban, amikor ha egyedül ettem, nagyon szerettem recepteket olvasni, aztán elképzeltem az ízét. Most viszont megvolt az átfedés.
Két napig Herr Paprika volt a szakács, én csak kuktáskodtam, meg rendeltem. Például bundás kenyeret, amit vasárnap reggel csak ki kellett várni, én a teafőzésben jeleskedtem, utána pedig jóllakottan síversenyt néztünk, ráadásul végül az egyik kedvencem nyert (I. Kostelic). Az egészben persze az az igazán vicces, hogy egyáltalán nem tudok síelni, de imádom nézni, a legtöbb sportolónevet azt hiszem, ebben a sportágban tudnám felsorolni.
De vissza a főzéshez. Rengeteg kolbászt kaptunk, Herr Paprika ezért felvetette, lehetne rakott krumpli a hétvégén. Ó, hát hogyne. A rakott krumpli abszolút Herr Paprika felségterülete, én leginkább az előkészítésben veszek részt, és próbálok a keze alá dolgozni, minden mást ő csinál. Jön tehát a recept, benne pedig a titok, hogy mitől is lesz szaftos a Herr Paprika-féle változat.



Rakott krumpli Herr Paprika módra


4 tojás
4 vöröshagyma
1 szál szárazkolbász
kb. 10-12 közepes krumpli
4 dl tejföl
1 darabka füstölt sajt (választható)
pirospaprika
zsemlemorzsa
vaj
olaj
bors

 
A krumplikat héjastul megfőzzük, legyenek puhák, de ne főjenek szét. A tojásokat keményre főzzük. A hagymákat megpucoljuk, apróra vágjuk, majd egy serpenyőben olajat forrósítunk, jöhetnek a hagymakockák, pároljuk üvegesedésig. Ha már itt tartunk, szórunk rá 3 tk pirospaprikát, átkeverjük, majd felöntjük kb. 1 dl vízzel, a cél, hogy a végén krémes állaga legyen. Újabb keverés, sózzuk, készen vagyunk.
A krumplikat meghámozzuk (legrosszabb szakasz, ha engem kérdeznek), vékonyan felkarikázzuk. Ugyanezt tesszük a tojásokkal is, végül a kolbászt is felszeleteljük. A tejfölt kikeverjük kb. 3 ek vízzel. Egy közepes tepsit kikenünk vajjal, szórunk rá zsemlemorzsát, majd szépen rázogatva eloszlatjuk. Kezdhetjük a rétegezést: egy sor krumpli, só, krumplira  tojás és kolbász, néhány kanálnyi hagyma, végül kanalazzunk tejfölt, majd újabb réteg. A tetejére egy sor krumpli, sózás, betakarjuk tejföllel, megszórjuk reszelt sajttal (vagy sajt helyett zsemlemorzsával). Lefedjük alufóliával úgy, hogy lehetőleg ne érjen a tetejéhez, majd sütőbe toljuk, 200 fokon bő 30 percig sütjük lefedve, azután még addig, amíg szépen megpirul.
Várni muszáj, különben oda a szájpadlásunk. Mellé savanyú uborka erősen javallott.



A hétvégi szellőztető sétát végül a Várban tartottuk, rendes volt hozzánk az időjárás, tehát napsütésben mehettünk lépcsőn föl, aztán bandukoltunk az utcákon, emléktáblákat olvastunk, házakat néztünk, meg persze a kilátást, végül lépcsőn le. Remek szórakozás váltogatni az útvonalat, de egyszer már tényleg megszámolom, mennyi lépcsősor is vezet felfelé.

3 megjegyzés:

chriesi írta...

:))) Mekkora véletlen!!

Frau Paprika írta...

Az bizony!;)

Nyárikonyha írta...

ezen a lépcsőn mennyit mentem...

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails