Lengyelül iszunk (és végre veszett kutya)

Ahogy tegnap ígértem, evés után rá is térünk az ivásra, igen, jóra gondolnak, lesz vodka,  egy kis sör, de a végén átváltunk alkoholmentesre. A barátok (és családtagok) számára nem lesz meglepő hogy a veszett kutyával kezdünk, a többieknek viszont írok egy rövidke magyarázatot. Évekkel ezelőtt megismertük Oszit, aki már az első társasági eseményen jó lengyelként nem csak vodkát hozott magával, de bemutatta nekünk kedvenc koktélját (ha lehet így nevezni), a veszett kutyát. Először némileg bizarrnak tűnt a dolog, az alkatrészek ilyen kombinációjával még egyikünk sem találkozott, pláne hogy vodkát is régen ittunk már, de ő lelkes volt, mi pedig megadtuk az esélyt. És kérem, ízlett. De mielőtt kifejteném az ízeket, no meg a hatásokat, lássuk az egy személyre szóló receptet.

Veszett kutya

vodka (szigorúan jó minőségű, lehetőleg lengyel)

málnaszörp (fontos, hogy minél magasabb legyen  a gyümölcstartalma)

tabasco

A feles pohárba öntünk 2 cent vodkát, majd a pohár oldalán lassan végigcsurgatva ugyancsak 2 cent málnaszörpöt. Ha ügyesek voltunk, a szörp megemeli a vodkát, a két réteg szépen elválik egymástól. Végül már csak a tabascóból kell néhány cseppet adnunk az italhoz, azután na zdrowie.

Bármilyen furcsán is hangzik a veszett kutya összetétele, őszintén mondom, finom. Először megcsípi a nyelvet a tabasco, jön utána a vodka, végül az egészet lemossa a málnaszörp. Az elkészítése kicsit időigényes, főleg ha nagyobb társaság szeretne egyszerre koccintani, de biztatnék mindenkit, a gyakorlat és a mester között ebben az esetben is van összefüggés. Érdemes rögtön duplázni a mennyiséget, hogy miért, azt könnyű kitalálni. Az első találkozás óta társasági eseményeken most már tradicionálisan megjelenik a veszett kutya, és bizony sikerült a barátok után a szülőkkel is megkedveltetni, így aztán a név hallatán már senki sem gondol beteg ebre. Nem bizony.

Néhány szó azért a vodkákról is, amire a lengyelek legalább annyira büszkék, mint mi a pálinkára. A választék egészen elképesztő, számtalan lengyel vodka van, az elmúlt évek alatt láttunk már jó néhány különböző üveget, de Oszi nagybátyja még így is tud meglepetést okozni, ugyanis karácsonyi ajándékként számunkra teljesen ismeretlen vodkák kerültek a csomagba. Ha egyet ki akarnék emelni, akkor persze a zubrowka lenne, ami azért különleges, mert mindegyik üvegben van egy szál bölényfű, ami jellegzetes ízt és színt ad a vodkának, ha még nem próbálták, akkor a farsangi szezonban hajtsanak végre egy gyors tesztet. A tiszta vodka mellett nagyon népszerűek az ízesítettek is, most még karácsonyra hangolt változatot is láttam Jelenia Górában, naranccsal, szegfűszeggel, fahéjjal, de persze Wroclawban már nem találtam, szóval csak elképzelni tudom.

A lengyelek azonban nem csak vodkában, de sörben is meglehetősen erősek, számtalan különböző lengyel sört próbáltunk már ki az elmúlt évek alatt, világosat, búzát, barnát, helyi főzetet, mézeset. Wroclawban most újra betértünk a Spiz nevű helyre, amit mindenképp látogassanak meg, ha arra járnak, mert remek a hangulata, állandó benne a nyüzsgés, asztalra néha várni kell, de megéri. A sört helyben főzik, van világos, barna, szűrt és szűretlen, erősebb, gyengébb, a mostani újdonság pedig az ugyancsak itt főzött porter sör volt, ezt láthatják a képen is. Hosszú értekezésbe nem kezdenék, mivel nem vagyok sörszakértő, de egy erősebb, kávés ízű fajtát képzeljenek el, nagy kellemes, krémes habbal. 

A végén akkor az alkoholmentes szakasz következik, konkrétan a tea. Talán erről még nem írtam imbiszen, ha igen, akkor pedig már elfelejtettem, tehát Herr Paprika és én is nagy teafogyasztók vagyunk, Herr Paprika ráadásul gyűjti is a twinings dobozokat, egyszer majd születik erről is egy bejegyzés. Szeretjük a teát, kapunk másoktól, és persze mi is vásárolunk mindenfélét, és Lengyelországban ezen a téren is jók a lehetőségek. Remek gyümölcsös teáik vannak, egyik favoritom a vörös áfonyás, de szeretem a különféle ízesítésű zöld és fekete teákat, a mostani zsákmányból pedig a narancsos citromfű tea  az egyik nagy felfedezésem. De vannak még bontatlan dobozok.

Itt a vége, befejeződik a lengyel beszámoló, remélem, inkább élvezték, mint unták. Holnap talán már recept is lesz, ha minden jól alakul.

Még két kép zárásként: szilveszter éjszaka Wroclawban, fényképezte Oszi.