Zöld leves

Gyerekkoromban kevés dolgot találtam kevésbé vonzónak a spenótnál. Na jó, egyre azért emlékszem, ma már megmagyarázhatatlan utálatot éreztem a fehérbabból készült leves iránt. Ne kérdezzék, nem tudom, miért. Én is furcsa lehettem. Vissza a spenóthoz, amit ma már nagyon kedvelek, február végén például úgy próbáltam csillapítani a mindenféle zöld iránti éhségemet, hogy spenótfőzeléket főztem jó sok fokhagymával. A nagy kedvencem azért továbbra is az olívaolajban párolt citromos-fokhagymás spenót. Bármikor, bármihez. Ebben az évben remélem, még szorosabbá válik a kapcsolatunk, ugyanis elszórtam magokat nemcsak a kísérleti kiskertbe, hanem az erkélyen egy cserépbe is. Jelentem, az utóbbiban már megjelentek a miniatűr növények, szóval egyelőre biztató a helyzet. A kertről nincs friss információm, de csupa jóra gondolok.

A mostani leves még nem saját termésből készült, de azért így is nagyon jólesett. Nincs benne semmi különös, leginkább fanyar, és persze nem meghazudtolva önmagam, ismét úgy éreztem, a római kömény jól fog dolgozni benne. Nincs változás, most is így érzem. Levesbetétként vörös lencse szerepel, vele együtt tartalmasabb a leves, de kipróbálhatják persze mással is.

Itt a vége, jön a spenót.

Joghurtos spenótleves 

15 dkg zsenge spenót levél

3 közepes krumpli

3 ek vörös lencse

2 dl natúr joghurt

1 tk római kömény

fél citrom

só

A spenótot alaposan megmossuk, lecsöpögtetjük, salátacentrifugában vagy más módszerrel megszabadítjuk a felesleges folyadéktól, ha szükségesnek látjuk, a nagyobb szárakat levágjuk. A krumplikat megpucoljuk, megmossuk, kisebb darabokra vágjuk, majd egy edénybe rakjuk, felöntjük kb. 8-9 deci forró vízzel (bevallom, nem méregettem, tehát lehet kevesebbel kezdeni, aztán legfeljebb még hígítani). Sózzuk, beleszórjuk a római köményt, majd félig lefedve addig főzzük, amíg a krumplidarabok teljesen megpuhulnak. Akkor levesszük az edényt a tűzhelyről, beleszórjuk a spenótleveleket, átkeverjük, belefacsarunk annyi citromlevet, amennyire szeretnénk, hogy savanykás legyen, állni hagyjuk néhány percig, azután simára turmixoljuk.

A levesbe szórjuk a vörös lencsét, visszatesszük a tűzhelyre, és kb. 8-10 percig, közepes fokozaton főzzük, míg a lencse megpuhul. Az elkészült levesbe keverjük a joghurt felét, kóstolunk, ha bármi hiányozna, most lehet pótolni. Ha úgy érzik, túl sűrű lenne, adjanak hozzá még egy kevés vizet.

Tányér, leves, tetejére egy kevés joghurt, kanál, eszünk. Úgy három adagra számítsanak.

Egy-kettő-három, mindjárt itt az április. Szeressék a spenótot.

A végére pedig még egy szolgálati közlemény: miután a gasztro.blog.hu 4 év után befejezte működését, készült egy új gasztroblogos gyűjtőoldal, amit itt találhatnak:  http://gasztro-blogok.blogspot.com/.