2012. március 6., kedd

Szervusz tavasz!


Most már félvállról veszem az időjárást, még ha hidegebb is néha a vártnál. Próbálok következetes lenni, így aztán nincs nagykabát, kesztyű, sapka, csizma, aztán persze lehet, hogy nátha lesz a vége, de azért nem számítok rá. Szóval tavasz van, egyre jobban érzem, és bizony én is azok közé tartozom, akiknél már a napsütés és a redőny egyre későbbi leengedése is hangulatjavítóként működik. Örülök a kevésnek, hogy aztán jöjjön majd a többi, és persze minél hamarabb. Gyaloglás, erdő, próbatekerés a megszerelt lábbal, kertészeti híradó, jövés-menés, születésnap és egyre több tavasz a konyhában is. Addig meg próbálok várni. Mondjuk türelemmel.
A mai bulgur passzol a hangulathoz, színes, ropogós, van benne zöldség, gyümölcs és fűszernövény is, zöldhiány esetén nyugodtan alkalmazható. A pénteki vacsorára készült, ha jól emlékszem, a végén sikerült megelőznie a lencsesalátát, ezért írom most nyugodt lelkiismerettel, hogy jól sikerült. 
Itt a vége, jön a recept.






Almás-mogyorós bulgur


25 dkg bulgur
1-1 csokor korianderzöld, petrezselyem
3-4 ág menta
10 dkg sótlan mogyoró
1-2 alma (mérettől függően)
1 csokor újhagyma
extra szűz olívaolaj


A bulgurt sós vízben puhára főzzük, az esetlegesen megmaradt folyadékot leöntjük róla, majd  egy mélyebb tálba szórjuk, meglocsoljuk olívaolajjal, átkeverjük. A petrezselymet, koriandert és a mentát megmossuk, papírtörlővel felitatjuk a vizet, a mentáról lecsipkedjük a leveleket, majd összevágjuk a fűszernövényeket, és a bulgurhoz adjuk. A mogyorót megpirítjuk száraz serpenyőben, miután kihűlt, mozsárban összetörjük, majd a bulgurhoz keverjük. Az újhagymákat megmossuk, szárazra töröljük, a zöld szárak végétől megszabadulunk, majd felkarikázzuk a hagymákat és a tálba szórjuk. Az almát, almákat megmossuk, cikkekre vágjuk, magházat kivesszük, majd vékony csíkokra vágjuk, a bulgurhoz adjuk. Alaposan átkeverjük a bulgurt, kóstolunk, ha bármi hiányozna, most lehet pótolni.
Tányér, bulgur, villa, mellé esetleg lepény vagy egy kis zöldsaláta. Készen is vagyunk. 


Egyenek bulgurt, hétköznapi vacsoraként is remekül teljesít, és persze nyugodtan készítsenek  más variációt, nem kell ragaszkodni imbiszhez. Ha mégis, akkor azért örülök.
Ha pedig újra lelkes bevezetőt írnék a következő hetekben, nézzék el nekem, tavaszi gyerek vagyok és erősen elfogult. Hajrá április!



Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails