Néha, gyakran, időszakonként tejfölt és túrót akarok, azonnal, sokat, ilyenkor hívom fel Herr Paprikát, hogy ugyan lehetne-e túrós csusza vacsorára, persze pirított szalonnával, és ha lenne olyan kedves meg is főzni. Szinte mindig sikeres a hadművelet. Egy időre akkor elmúlik a túróinger, azután kezdődik minden az elején, és néha nem csuszában végződik. Nem tudom, létezik-e valamilyen hiánybetegség, ami túróevés hatására csillapodik, de talán én valami ilyennel rendelkezem.
Néhány napja is gondoltam a boltban körözve, veszek túrót, sosem lehet tudni, majd szépen elsüllyesztettem a hűtő fiókjában, nem történt semmi. A medvehagymás receptek kapcsán azután előbukkant a tavalyi túrógombócos verzió, először akartam is ismételni, azután végül átalakult a dolog, csak a gombóc maradt. A menta elképesztő növekedésnek indult az erkélynek, hozzá társult a mogyoró. A figyelmes olvasók most mondhatják, volt már ilyen, menta és a mogyoró közös akcióban, és igazuk van, hétfőn éppen velük készült a kuszkusz, szerintem jó páros, most sem okoztak csalódást. A gombócokhoz hiányzott valami még, így főztem egy nagyon egyszerű paradicsomszószt, így legalább a Pannitól kapott házi levek is fogynak a nyári szezon előtt.
Recept.
Mentás-mogyorós túrógombóc paradicsomszósszal
25 dkg túró
6 dl paradicsomlé
1 marék mentalevél
1 marék mogyoró
1 tojás
só
bors
cayenne bors
liszt
A túrót egy tálban villával összetörjük, majd belekeverjük a tojást, adunk hozzá egy kevés sót is. A mentaleveleket megmossuk, papírtörlővel felitatjuk a vizet, apróra vágjuk. A mogyorót száraz serpenyőben megpirítjuk, miután kihűlt, mozsárban összetörjük. A mentát és a mogyorót a túróhoz keverjük, majd a tálba szitálunk kb. 2 evőkanál lisztet, közben mozog a kezünk, hogy a végeredmény szép egynemű legyen. Vizes kézzel gombócokat formálunk a masszából, tálcára pakoljuk őket. Egy nagyobb edényben vizet forralunk egy csipet só kíséretében, ha forr a víz, kanál segítségével belerakjuk a gombócokat, addig főzzük, amíg a felszínre emelkednek, akkor szűrőkanállal kivesszük őket, lecsöpögtetjük, tányérra pakoljuk.
A gombócok készítése közben párhuzamosan főzhetjük a paradicsomszószt is, ami igazán minimál. Kisebb edénybe öntjük a paradicsomlevet, adunk hozzá egy kevés sót, frissen őrölt borsot és egy kevés cayenne borsot. Az utóbbitól egy kicsit megharapja a nyelvünk, aki nem vágyik erre, nyugodtan hagyja el.
Tányér, paradicsomszósz, gombócok, evés. Az adag kb. 2-3 személynek elegendő, növeljék igény szerint.
Talán furcsának találják a kombinációt, és nem is hagyatkozhatnak másra, csak rám, de higgyék el, érdemes tenni egy próbát. Ha mégsem válna be, lehet rám nyugodtan haragudni.
5 megjegyzés:
Mindenesetre minőségi az ugrás a krétától a túróig...;))
Hahaha, érti, aki érti, de nagyon igaz.... :D
Túró, tejföl mindegy, csak valamelyik mindig legyen itthon. Valahogy így vagyok vele.
Ha nem lenne annyi feljegyzetelt receptem és lenne némi időm is, akkor ezt most gyorsan ki is próbálnám. De így csak jól elraktározom. Ezt is.. :)
Akkor mélyen egyetértünk.:) És örülök, hogy tetszik!
Nagyon-nagyon guszta!
Megjegyzés küldése