2011. március 29., kedd

Medve a hagymában


A hagymát mindenféle formájában szeretem, tőlem lehet vörös, lila, zöld, hosszúkás, gömbölyű, vékony, vastag, gerezdnyi, nem teszek különbséget. Eszem nyersen, sütve, főzve,  igazából helyzet- és hangulatfüggő, mikor melyik megoldás kerül elő, de ha mégis választani kell, akkor a sült fokhagyma nálam a nyertes, van mellékesen mondjuk egy csirke, mellette 1-2 fej (igen, ezt akartam írni) fokhagyma, aztán a koncentráció, nehogy a végén kevesebb jusson.
A medvehagymát is kedvelem, nem meglepő, remekül lehet használni alapelemként és kiegészítőként is, intenzív ízéhez, pedig intenzív szín is tartozik, nagyon zöld, nálam ez sem utolsó szempont. Tavaly készült már diós pesto és medvehagymás túrógombóc, az idei szezont egy minimál túrókrémmel kezdtük, most pedig elkészült az első étel, ami önállóan képes ebédként, de még inkább vacsoraként működni. Különböző fesztiválokon ettünk már többször puliszkát juhtúróval, tejföllel, most hozzájuk társult a medvehagyma. Gondolkodtam is egy ideig, hogy most puliszka vagy polenta néven szerepeljen a végeredmény, végül inkább az elsőre szavaztam, de persze nem ez a fontos. Inkább, hogy nagyon szerettük, de balgán csak az alábbi mennyiség fele készült, Herr Paprikával 5 perc alatt megettük, maradt az üres tányér és a megállapítás, hogy lehettünk volna nagyvonalúbbak is.
Recept.




Puliszka (polenta) medvehagymás juhtúróval



12 dkg kukoricadara
1 liter tej
4 dkg vaj
2 dl tejföl
1 kis csokor medvehagyma
30 dkg juhtúró 


A tejet a vaj felével egy magasabb falú serpenyőben felforraljuk, majd beleszórjuk a kukoricadarát, alaposan átkeverjük, alacsony hőmérsékleten lefedve főzzük, időnként megkeverjük. A folyamat kb. 15-20 percig tart, ha közben túl sűrűnek érezzük, vízzel pótolhatjuk a hiányzó folyadékot, a végéhez közeledve adjunk a puliszkához egy kevés sót, kóstoljunk, ha megfelelőnek érezzük az állagát, vegyük le a tűzhelyről, keverjük hozzá a maradék vajat, majd borítsuk egy nagyobb deszkára vagy egy lapos, szögletes tálba, simítsuk el, hogy mindenhol nagyjából egyenlő vastagságú legyen. Várjunk néhány percig, majd vágjuk kisebb darabokra, forma tekintetében szabad választás.
Miközben fő a kukoricadara, elkészülhet a medvehagymás krém. A juhtúrót tegyük egy megfelelő méretű tálba, villával törjük össze, majd keverjük hozzá kisebb adagokban a tejfölt. A medvehagymát mossuk meg, papírtörlővel itassuk fel a vizet, a szárakat vágjuk le, azután a leveleket vágjuk vékony csíkokra. A zöld halmot keverjük a juhtúrós krémhez. Tányér, szelet puliszka, tetejére medvehagymás juhtúró, villa, persze lehet kés is, ehetünk.


Mindenkit idejében figyelmeztetek, az a csokor medvehagyma, amit boldogan megszereztem, a nagyobbak közül való, szóval igen, jól gondolják, itt még nincs vége. Én már azt is tudom, hogyan tűnik fel a medvehagyma újra imbiszen. Holnap.

 

4 megjegyzés:

chriesi írta...

Ez baromi guszta! Már elnézést a kifejezésrt...;)

Frau Paprika írta...

Köszi!:D

Eszter írta...

Nagyon jól néz ki ez az étel és a fotók, a receptek is szuper jók, tetszik a blogod, gratulálok!

Frau Paprika írta...

Eszter, köszönöm, örülök, hogy tetszik!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails