2011. március 11., péntek

Törökül sütök


Aki olvasta az elmúlt napokban imbiszt, biztosan nem lepődik meg, talán nevet, mosolyog vagy kicsit bosszankodik, de nem bírtam, így van ez, már megint valami török, ráadásul két változatban. A pizza jó barátom, szoktam sütni is, bár itt még sosem szerepelt, de majd egyszer megjelenik biztosan. A török változatot (lahmacun) kóstoltam már, leginkább bárányhússal készül és jólesőn fűszeres, de most nem vágytam húsra, tehát készült két alternatív változat, amihez a kiinduló pontot ismét az Oriental Basics adta, ott szerepel a joghurtos fetakrém, ami az én pizzáim alapjául is szolgált. Az egyik azután dióval, mentával és pul biberrel egészült ki, a másik ugyancsak dióval, petrezselyemmel és sumackal. Kaptam ugyanis sumacot is Isztambulból, ami tulajdonképpen egy savanykás ízű fűszer, és őrölt szömörcéből állítják elő.
A tészta is kapott egy kis török hozzávalót, a csomagban érkezett ugyanis egy kekik nevű fűszerkeverék, ami elvben szárított kakukkfű és oregánó keveréke, az enyémben azért az utóbbi az uralkodó. Oregánót szoktam az olasz pizza tésztájába is rakni, ez az én kis perverzióm, követni nem kell, nyugodtan elhagyhatják. Még egy megjegyzés, a pul biber most azért megmutatta, hogy csíp ám, ha akar.
Recept.




Török pizza duplán


25 dkg liszt
12  g friss élesztő
olívaolaj
szárított oregánó
cukor
20 dkg feta
1,5 dl joghurt
1 tojás
1 csokor petrezselyem
1 csokor menta
2-3 marék dió
pul biber (darált csípős paprika / chili)
sumac 



Az élesztőt 1,5 dl langyos vízben 1 kávéskanál cukor kíséretében felfuttatjuk. A lisztet tálba öntjük, megszórjuk 1 tk oregánóval, 2 tk sóval, meglocsoljuk 1 ek olívaolajjal, majd a közepében kialakítunk egy kis mélyedést, abba öntjük az élesztőt. Lassú mozdulatokkal elkezdjük beledolgozni a lisztet, majd ha már felvette a teljes folyadékot, addig gyúrjuk, amíg szép, egynemű tésztát nem kapunk. Golyót formálunk belőle, megszórjuk liszttel, a tálat konyharuhákkal betakarjuk, meleg helyre tesszük, 1-2 órán hagyjuk növekedni.
Amíg várakozunk, jöhet a többi előkészület. A petrezselymet és a mentát megmossuk, papírtörlővel felitatjuk a vizet. Előbbi szárait levágjuk, utóbbiról lecsipegetjük a leveleket, mindkettőt apróra vágjuk. A diót száraz serpenyőben megpirítjuk, várunk amíg kihűl, azután mozsárban összetörjük. A fetát a joghurttal és a tojással egy kisebb tálban simára keverjük.
A megkelt tésztát négy részre vágjuk, belisztezett deszkán kézzel vagy nyújtófával vékonyra nyújtjuk, lehet kerek vagy tortaszelet alakú is, de más megoldás sincs kizárva. Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, belerakjuk egyenként vagy kettesével a tésztalapokat, 200 fokos sütőben (légkeverés) 3-4 percig sütjük, azután kivesszük, következhet a pakolás.
Mindkét verzió alapja a joghurtos feta, az egyikre kerüljön még menta, dió és ízlés szerint pul biber, a másikra petrezselyem, dió és sumac. A mennyiség 2-2 példányra lesz elegendő, persze maradhatnak csak az egyiknél, ha szimpatikusabb.
A tészta széleit körben vagy csak 3 oldalon felhajtjuk, a tepsit visszatesszük a sütőbe, kb. 6-8 percig sütjük. Kés, villa vagy csak kéz, mellé valamilyen zöldsaláta, ehetünk.






Nyakunkon a hosszú hétvége, mindenkinek remek napokat kívánok, mulassanak, levegőzzenek, egyenek, igyanak és szerintem próbálják a török pizzát. Én nagyon (meg)szerettem. 
Tervek szerint szerdán jövök. 


Ötlet: Schinarl-Dickhaut: Oriental Basics, Gu Verlag, 2004


1 megjegyzés:

Foodafok írta...

Nagyon guszta kis kaja. Szeretem a török ételeket. Jó lenne találni valahol egy jó kis "Imám elájult" receptet.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails