A hétvége a szekrényépítés vagy inkább -magasítás jegyében telt, főszerepben fűrész, fúró, csavarok, kiegyensúlyozó és a vinkli. És higgyék el, az utóbbiról eddig is tudtam, mit takar. Herr Paprika volt a szakértelem, én a segéderő, ha rajtam múlik, nyilván még most sincs szekrénynövekedés, kizárt, hogy falapot formára tudnék vágni, kézügyességem idáig nem terjed, és hát precíznek sem mondanám magam. Viszont minden utasítást igyekeztem jól teljesíteni, kartondarabot toltam a megemelt a szekrény alá, miért is lenne a padló egyenes, tartottam a porszívót lapszabászat közben, és megfeszítettem a muszklijaimat, amikor emelni kellett. A történet így egészen rövidnek tűnik, de a valóságban reggel kezdtünk, sötétedéskor zártunk, felettébb éhesen, főzés iránt kevés hajlandósággal. Hova menjünk, legtávolabb, gyalogos távolságra vagy csak a törzshelyig. Úgy tettünk, mintha megfontolnánk minden lehetőséget, azután persze a legrövidebb távot választottuk, így van ez, ha szekrényt épít az ember. És a segéd. De jó volt, köszönni, kicsit beszélgetni a pincérekkel, végül azt kapni, amire számítunk. Bor, séta, túró rudi.
A curryhez a történet nem kapcsolódik sehogyan, pénteken készült, Herr Paprika telefonos rendelése nyomán. Lehetne csípős, esetleg curry, sőt zöld curry, igen, legyen. Konkrétabban nem is lehetett volna, ázsiai szakácskönyv elő, találat, itt meg következik a recept.
Zöld curry csirkével
50 dkg filézett csirkecomb
15 dkg zöldbab (most persze fagyasztott)
2 vöröshagyma
4 dl kókusztej
1 zöldcitrom
1 tasak zöld curry paszta (kb. 2 ek, lehet felezni, ha nem olyan csípősállók)
6 kaffir lime levél
halszósz
nádcukor
mogyoróolaj
1 csokor koriander
A hagymákat meghámozzuk, apróra vágjuk. A csirkecombokat alaposan megmossuk, papírtörlővel felitatjuk a vizet, kockákra vagy csíkokra vágjuk, a lényeg, hogy falatnyi darabok legyenek. Egy magasabb falú serpenyőben felforrósítunk 1 ek mogyoróolajat, rádobjuk a hagymát, pirítjuk 3-4 percig, majd hozzáadjuk a currypasztát. Alaposan megkeverjük, együtt pirítjuk őket még 4-5 percig, közben keverünk, azután a serpenyőbe öntjük a kókusztejet, 1 dl vizet, és főzzük fedő alatt nagyjából 5-6 percig. Akkor jöhet a hús, a lime levelek, keverés, 4-5 perces főzés fedő alatt, majd a zöldbab, újabb keverés, főzés még 10-15 percig fedő nélkül, amíg a hús és a bab megpuhul. Az idő leteltével a serpenyőbe öntünk 1 ek halszószt, adunk hozzá 2 tk nádcukrot, az alaposan megmosott zöldcitrom levét és reszelt héját. Kóstolunk, ha bármi hiányozna, most lehet pótolni. Tálaláskor szórjuk meg korianderrel, de persze ez már igazán nem kötelező. Hozzá pedig passzol a sima főtt rizs, láthatják, az előző képen próbáltam is jelezni.
Aki szereti a csípős ízeket, próbálja ki mindenképp, igényel ugyan néhány nem mindennapos alapanyagot, viszont kevés törődést, egyszerű és gyors. Herr Paprika kifejezetten elégedett volt. Ráadásul én is.
Recept: Das große Buch der asiatischen Küche, Bellavista, 2003
7 megjegyzés:
Jól hangzik! Ma nálam is curry lesz. :)
Nahát, remélem, olvashatom majd mandulán! :)
egy egész pakk zöld curryt fel szoktál használni hozzá? az úgy nem nagyon csípős?!:)
(amúgy jó, hogy belefutottam a receptedbe, napokban én is csinálok.)
hát az 1000fűszernél vásárolt csomagot bizony felhasználtam, az kb. 2 evőkanál mennyiségű, szerintem nem volt nagyon csípős, de persze én nagyon-nagyon szeretem a csípőset...:D
Nem ezt most nem, de majd jön valamikor valamilyen. :)
oh, ugy mar ertem ha 2 evokanalnyi adagrol van szo, az teljesen korrekt!:)
en a vasarcsarnokban szoktam venni pasztat de az ilyen eleg nagy adag. azt hittem olyanrol van szo, mert attol aztan hardcore lenne a curry csipossege.
Chriesi, akkor kivárom... ;)
Hinyenc, pontosítottam is a receptben, nehogy valaki háromszor ennyit értsen... :)
Megjegyzés küldése