Torma az orrba

Akkor, ahogy ígértem, jönnek a húsvéti receptek.

Ismerős ugye az érzés, amikor szelik a sonkát, kenik a tormát, harapnak és egyszerre fordulatot vesz a falat. Fénysebességgel belemar a torma az orrba. Jön a könnyes szem, vörös fej kombináció, majd az elégedett köhintés, krákogás, hogy ugyan vegyétek már észre, megcsinálta, megcsináltam. Aztán lehet próbálni újra, vagy figyelni az asztalnál ülőket, kinek a legpirosabb az arca, lehet a miénk, de szerencsére nem látjuk.
Én most nem értem be a tormával csak úgy, betettem levesbe.

Recept

3-4 alma
3-4 krumpli
1 vöröshagyma
1-2-3-4 kanál torma az üvegből
alaplé vagy bio leveskocka
tejszín tetszés szerint
só, bors

A meghámozott, felaprított hagymát süssük üvegesre egy kis olívaolajban. Adjuk hozzá a hámozott és feldarabolt almát, krumplit. Öntsük fel annyi vízzel (alaplével), amennyi ellepi, majd dobjunk bele 1-2 leveskockát (alaplé esetén természetesen ez a rész kihagyandó). Fedjük le és főzzük, amíg teljesen megpuhulnak az összetevők. Akkor vegyük le a tűzről, turmixoljuk simára, majd adjunk hozzá annyi tormát és tejszínt, amennyit gyomrunk (és mások gyomra) még kedvelni fog. Kóstoljunk, majd ízesítsük sóval, frissen őrölt borssal. (Tehetünk bele frissen aprított petrezselymet is. Én elfelejtettem)
Tálaláskor tegyünk a leves tetejére valamilyen füstölt, szárított sonkát. Úgy az igazi.

Ha sok tormájuk maradt, főzzenek levest, mi szerettük.