Utólag is, engedelemmel

Tavaly íródott már egy karácsonyi beszámolós bejegyzés Pardon címmel, idén egy kicsit bővebb lére eresztem elnevezésben és hosszban egyaránt, ma előétel lesz és leves, holnap pedig - nahát, nahát - kacsát eszünk. Persze csak képletesen. A cím tehát arra utal, hogy elnézést azoktól, akik már tisztítanak, teáznak, és főleg felejteni próbálják az ünnepi ebédeket, vacsorákat, de én most utólagos engedelemmel összefoglalom a 25-ei eseményeket. És elnézést, ha feleslegesen magyaráztam, magyarázkodtam. Mielőtt még a felesleg után a lényeg jönne, annyit még mindenképpen közölnöm kell, ez a bejegyzés nem jöhetett volna létre, ha Oszi nem vállalja magára a fotós szerepkörét. Ő kapta az első tányért, beállított, kattintott, azután mutatta a konyhában a végeredményt, miközben piroskás arccal vettem ki a részem a tálalásból (jól gondolják, el- és kipirulásra hajlamos vagyok). Imbisz köszöni!

Akkor a vacsora. Sokáig teljes homályba burkolózott az egész menü, egyetlen dolog kivételével, Ágó ugyanis nemcsak szavazott a kacsamellre, de még kampányolt is mellette, egy hugi pedig tudja, mikor nem szabad nemet mondani. Ilyenkor. A többiek tekintetében egy dolog volt csak fontos, ne legyen semmi bonyolult, az elmúlt években ugyanis annyi tapasztalatot sikerült már összegyűjteni, hogy nem jó a konyhában ünnepelni, éheztetni a vendégeket, gyakran használni a majdnem szót, és ismételgetni, ó, már finisbe fordultunk, aztán éjfélkor enni a desszertet. Az egyszerűség elvét követve tehát a következőkre szavaztunk: kapros füstölt lazac édesköménnyel, naranccsal; kókusztejes céklakrémleves kesudióval; kacsamell narancsszósszal, bébispenóttal, gránátalmás kuszkusszal; Panni hólabda sütije. A terv a valóságban se bizonyult rossznak, nagyon jó ütemben és időbeosztással főztünk, volt idő kalandozni a nappaliban, beszélgetni, koccintani, aztán újra konyha, tálalás, evés, majd mindent kezdtünk az elején. Közben persze volt éneklés, csillagszóró, ölelés, puszi, meglepetés, és így tovább, ahogy az mindig, és éjfélkor nem villa volt a kézben, hanem egy pohár.

Jönnek tehát a receptek, egyszerűsített verzióban, hat személyre.

Kapros füstölt lazac édesköménnyel, naranccsal

20 dkg füstölt lazac

fél csokor kapor

extra szűz olívaolaj

lágy borecet

2 édeskömény

2-3 narancs

só

bors

A kaprot megmossuk, papírtörlővel felitatjuk a vizet, apróra vágjuk, majd egy kis tálkában összekeverjük egy kevés olívaolajjal. Az édesköményeket alaposan megmossuk, szárrészt levágjuk, hosszában elfelezzük, majd vékonyan felszeleteljük őket, egy mélyebb tálba rakjuk. A narancsokat meghámozzuk, gerezdekre szedjük, a gerezdeket kifilézzük, majd az édesköményhez adjuk. Locsolunk a tálba olívaolajat, egy kevés borecetet, só, frissen őrölt bors, majd óvatosan összeforgatjuk a salátánkat, majd tányérokra  rakunk egy kisebb halmot belőle, tetejére jöhet egy adag a csíkokra vágott füstölt lazacból, végül pedig egy kevés kapor. Készen vagyunk. (Egy régebbi recept édeskömény és narancs kombinációjával itt.)

Kókusztejes céklakrémleves kesudióval

kb. 1 kg cékla

fél póréhagyma

4 dl kókusztej

fél citrom

olívaolaj

só

bors

őrölt fahéj (választható)

10 dkg kesudió

A céklát szokás szerint meghámozzuk, lehetőleg védőkesztyűben, bár én őszintén mondhatom, jól áll karácsonykor néhány piros folt a tenyéren. A meghámozott céklákat kisebb darabora vágjuk. A póréhagymát alaposan megmossuk, szárazra töröljük, felkarikázzuk.  Egy közepes méretű edényben melegítünk egy kevés olívaolajat, azután jöhet a póréhagyma, néhány percig kevergetve pároljuk. Belekerülhetnek a céklák is az edénybe, majd az egészet felöntjük annyi forró vízzel, amennyi éppen ellepi. Só, bors, pici fahéj, azután félig lefedve addig főzzük a levest, amíg a céklák teljesen megpuhulnak. Akkor levesszük a tűzhelyről, kicsit hagyjuk hűlni, majd simára turmixoljuk, közben adagoljuk hozzá a kókusztejet is, ha esetleg túl sűrű lenne, akkor hígíthatjuk vízzel. A végén alaposan átkeverjük, adunk hozzá egy kevés citromlevet (elhagyható), kóstolunk, ha bármi hiányozna, most lehet pótolni. Tányér, leves, tetejére egy kevés mozsárban összetört kesudió, már csak kanál hiányzik.

Itt a vége, folytatás holnap, kacsával, naranccsal, gránátalmával.