2011. november 14., hétfő

Hideg évszak, forró leves


Vasárnap Dobogókőn éreztem először, hideg van, kellenek a rétegek, lábra a melegebb cipő, fejre a sapka (amit persze magamtól nem vittem volna el, de volt nálam előrelátóbb személy), kesztyű is hamar, kiterjed most már az ősz, aztán a tél. Napsütésben nem bánható, jó már ez a novemberhez hangolt időjárás, ha beborul, köd lesz és sötét, akkor meg majd mást mondok, így van ez. Megittam ennek örömére a szezon első forralt borát, ami egészen remek volt, hangosan örültem minden korty után, Herr Paprika pedig nagyokat derült rajtam. Nem értem, miért. Később még egy forró gyömbéritallal vigyáztam a belső hőmérsékletemre, amiről eszembe jutott az én tavalyi verzióm, ideje is előkészítenem a camparis üvegeket. Mert bizony eddig sikerült meghiúsítanom minden selejtezési akciót, muszáj tehát valamit újra tölteni is beléjük.
A hidegre egyik ösztönös válaszom a forró leves, gondolom, más is ismeri ezt a reakciót. A cékla most igazán alkalmas alapanyag ehhez vagy máshoz, ráadásul kifejezetten pénztárcabarát, szóval ajánlom mindenkinek. A mai verzió a szombati libavacsora első elemeként készült, volt is bennem némi izgalom, mit szól majd Oszi, aki nyugodtan nevezhető szakértőnek ezen a téren, a lengyel céklaleves szerintem ugyanis verhetetlen, ő pedig már nem egyet kortyolt el élete során. Azt hiszem, átugrottam a lécet, persze ez a verzió legfeljebb csak emlékeztetett a lengyel változatra, került bele citrom, és reszelt formában maga a cékla is. Diós-sütőtökös kenyeret ettünk hozzá, holnap vele jövök.
Itt a vége, főzünk.




Céklaleves


1, 5 kg cékla
1 közepes zellergumó
1 citrom
1 nagy vöröshagyma
1 alma
bors
szárított majoranna


A céklákat meghámozzuk, felezzük, egy nagyobb edénybe rakjuk. A vöröshagymát megpucoljuk, a zellert és az almát meghámozzuk, előbbit kisebb darabokra , utóbbit cikkekre vágjuk, magházát kivesszük. A zeller- és almadarabokat ugyancsak az edénybe rakjuk. Felöntjük az egészet annyi forró vízzel. amennyi bőven ellepi, sózzuk, borsozzuk, beleszórunk 2 teásaknál majorannát, majd közepes hőmérsékleten főzni kezdjük. A citromot forró víz alatt alaposan megmossuk, szárazra töröljük, a héját lereszeljük, a leveshez adjuk. Addig főzzük a levest, amíg a céklák szépen megpuhulnak, akkor belefacsarjuk a citrom felének levét, keverünk, kóstolunk, ha bármi hiányozna, most lehet pótolni. Kivesszük és tányérra rakjuk a céklákat. Az almára, zellerre, hagymára nem lesz már szükségünk, kiemeljük őket a levesből, kitalálunk valamilyen felhasználási módot. A levest leszűrjük. 
Tányér, reszelt cékla, forró leves, kanál, készen is vagyunk.


A végére két vasárnapi fotó Dobogókőről, jó volt az a néhány órás séta, levegő, forralt bor, zsíros kenyér, mákos rétes. Ajánlom mindenkinek.
 

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails