2011. november 7., hétfő

Szezont zárunk: a kardamom illata


A hétvégi szünet után (ami alatt sült pizza, stoppoltunk, szereztünk három pecsétet a kéktúrás füzetbe, és beszélgettem a lábammal) ma befejeződik a szezonzáró sorozat, következik a desszert (korábbi részek itt, itt és itt). A receptkeresés idején olyan sütit, krémet és így tovább kerestem, ami előre elkészíthető, mert ismerem magam, és a tapasztalatok azt mutatják, legyen szó bármilyen előre eltervezett ünnepi, családi, itthoni vagy éppen vendégekkel megbolondított vacsoráról, a végén hajlamos vagyok engedni és elengedni, azaz feladni a desszertet. Éppen ezért most már igyekszem rutinos lenni, és kifogni magamon, ami a gyakorlatban annyit jelent, először a desszert készül el. A marokkói narancsos torta, aminek a receptje természetesen nem az én fejemből pattant ki, hanem egy szakácskönyvből származik, teljesen alkalmas volt az előzetes elkészítésre, ráadásul jól illeszkedett a más gyakran emlegetett keleties vonalba.
A süti vagy torta, nevezzük bárhogy, egyik érdekessége számomra a búzadara, nem sütöttem még belőle sosem, de a tesztelés után úgy érzem, nem ez volt az utolsó alkalom. A legszerethetőbb rész pedig a kardamomos szirup és az egész konyhát betöltő illat, amit Zsuzsival szorgalmasan inhaláltunk a reggeli sütés közben. A desszert tehát kéttagú süticsoportunk munkája, amelynek egyik szereplője éppen a kardamomos kávé nagy rajongója, itt meg jön a recept.




Marokkói narancsos mandulatorta


1 narancs héja (plusz 1 narancs)
13 dkg vaj
2 tojás
18 dkg búzadara
10 dkg darált mandula
13 dkg nádcukor
1,5 tk sütőpor
kb. 2 dl sűrű, krémes joghurt
1 marék kandírozott narancshéj
13 dkg nádcukor
8 zöld kardamom 


A narancsot forró vízzel alaposan megmossuk, szárazra töröljük, héját lereszeljük. A vajat, a narancshéjat és a cukrot egy mélyebb tálban simára keverjük, majd egyenként hozzáadjuk a tojásokat. Egy tálban összekeverjük a darált mandulát, a búzadarát és a sütőport, majd lassan adagolva a masszához adjuk, közben keverünk folyamatosan. A tésztát egy 20 centi átmérőjű kapcsos tortaformába rakjuk, amit előzőleg kicsit kivajazunk, sütőpapírral kibélelünk. A sütit előmelegített sütőben 180 fokon (légkeverés) kb. 20-25 percig sütjük, szúrópróbával ellenőrizzük, hogy megfelelő-e már.
Közben megfőzzük a szirupot. Kifacsarjuk a narancs levét, ha nem éri el a három decit a mennyiség, akkor kifacsarjuk a másik narancsot is. A kardamomtokokat kicsit megütögetjük, a megszerzett magokat mozsárban összetörjük. A narancslét, a cukrot és az összetört kardamommagokat egy kisebb edényben addig főzzük, amíg szirupszerű lesz az állaga.
A kész sütit kicsit megszurkáljuk, óvatosan kiemeljük a formából, és kanalanként meglocsoljuk a sziruppal, amiből egy kicsit félreteszünk a tálaláshoz.
Szelet süti, joghurt, kockákra vágott kandírozott narancshéj, kevés szirup a süti tetejére, villa, készen vagyunk.


Itt a vége, a sütivel befejeződött a szezonzáró, remélem, voltak benne szórakoztató epizódok. Mi, én élveztük, folytatása következik biztosan.


Recept: Édes és sós sütemények, Vince Kiadó, 2008

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails