Régen fordult meg vendég imbiszen, épp itt volt az ideje, hogy más főzzön, azaz süssön valamit. Most éppen egy tökéletes meggyes sütit, amit végre ugyanúgy kiehettem a tepsiből, mint régen a szabolcsi nagymamámét, de mielőtt még nosztalgiázni kezdenék, következzen egy rövidke bevezető.
Herr Paprikával hétvégén elhagytuk a várost, egészen Éva kertjéig, házáig utaztunk. (Éva szerepelt már imbiszen, civilben ő Herr Paprika anyukája, és ahogy már egyszer említettem, remekül forgatja a fakanalat.) A kertben most éppen meggyszezon van, minden fa erősen piroslik, ami azért is nagy meglepetés, mert a tavasz nem volt épp mentes az időjárási viszontagságoktól. Bár a mostani izzasztó időben már én sem emlékszem erre. Szóval meggy van, soknál is több, volt is megint reggeli turmix, én megittam, Herr Paprika elkészítette. De a közös vágyunk egy klasszikus, gyerekkort idéző, levegős, nagyon meggyes süti volt, és miután folyton erről beszéltünk, Éva érezhette, hogy ebben az ügyben egyetlen megoldás lehetséges. Mi pedig nem tiltakoztunk.
Vasárnap reggel a konyhában résnyire tudtam csak nyitni a szemem, de a meggyes piskótát azonnal észrevettem a sütőben. És amikor később érkezett a kérdés, ki akarja megkóstolni, hangos kiáltással jeleztem, hogy szívesen feláldozom magam.
Itt a vége, meggy, meggy, meggy.
Meggyes piskóta
6 tojás
30 dkg liszt
30 dkg cukor
meggy (sok, ahogy Éva mondaná)
1 dl olaj
1 dl víz
vanília vagy vaníliás cukor
1 citrom lereszelt héja
A meggyet megmossuk, lecsöpögtetjük, kimagozzuk, majd lisztbe forgatjuk. A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéket pici sóval kemény habbá verjük. A tojássárgákat a cukorral habosra keverjük, majd a reszelt citromhéjat és a vaníliarúd kikapart belsejét (vagy vaníliás cukrot). A kikevert tojássárgákat lassan adagolni kezdjük a fehérjéhez, óvatosan beleforgatjuk, közben adagonként szórjuk a lisztet, öntjük az olajat és a vizet.
Egy 25×40 tepsit kibélelünk sütőpapírral, belesimítjuk a tésztát, majd 140 fokos sütőben (légkeverés) 5 percig sütjük. Kivesszük a tepsit, a tészta tetején elrendezzük a meggyet, majd mehet vissza a sütőbe, süssük 140 fokon még kb. 30 percig, a végén tűpróbával ellenőrizzük, megsült-e már. Ha készen vagyunk, vegyük ki a sütit, szórjuk meg porcukorral, majd tegyük vissza, és félig nyitott ajtó mellett hagyjuk a sütőben kihűlni.
Tányér, süti, nagy harapás.
(Ha pontatlan voltam valahol, a recept tulajdonosa majd javít, és aztán javítok én is.)
Jó, most éppen elég sütő nélkül is életben maradni, de hétvégén azért már lehet sütizni. A bátrak, hőállók pedig addig se várjanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése