Mégis május

Akkor a kényszeres szünet után ma olyan imbisz, mint a legtöbb alkalommal, lesz rajta recept. Eddig még nem tört ki rajtam az igazi spárgaláz, pedig bőven lépdelünk már a májusban, és ez bizony merőben szokatlan nálam. Eddig egyszer készült fehér spárga eperrel, sonkával, újkrumplival, most pedig a zöld debütált, a hosszú elnevezés ne riasszon el majd senkit, az elkészítése végtelenül egyszerű. A kettő nem nevezhető túl nagy számnak, de ki tudja, lehet hogy most majd mégis elkap a hév.

A mai változat igazából grillen sütve lenne az igazi, én legalábbis úgy képzeltem el, de a konyhánkban nem rakhatok tüzet, ha az erkélyen sütögetnék, akkor pedig nem hiszem, hogy túl nagy népszerűségnek örvendenék a környéken. Ha tudnak grillezni, akkor azért hajrá. A másik fontos alkotóelem a dióecet, ami most átvette nálam a paradicsomecet helyét a rangsorban, persze ennek az is az oka, hogy az utóbbiból már csak néhány csepp figyel az üveg alján. Ez a megállapítás a dióecet érdemeit nem csökkenti, a vinaigrette-ben is nagyon jól szerepelt, először gondoltam, hogy dióolajjal társítom, de végül maradtam az olívaolajnál, és inkább egy kis dió került még a spárga tetejére a kecskesajt mellé.

Szerettem. Jön a recept.

Pirított zöld spárga diós vinaigrette-tel, kecskesajttal

50 dkg zöld spárga

5 dkg kecskesajt

1 marék dió

citromos kakukkfű (választható)

1 ek dióecet

3 ek extra szűz olívaolaj

só

bors

olívaolaj

A vinaigrette-hez egy kis befőttes üvegbe rakunk egy evőkanál dióecetet, majd 3 evőkanál extra szűz olívaolajat, egy csipet sót és kevés frissen őrölt borsot, az üveget lezárjuk, alaposan összerázzuk, a végeredmény szép egynemű legyen. Ha elkészültünk, kóstolunk, mint mindig, ha hiányozna bármi, most lehet pótolni. A diót száraz serpenyőben megpirítjuk, várunk, amíg kihűl, majd mozsárban egy kicsit összetörjük.

A spárgákat alaposan megmossuk, szárazra töröljük, ha nagyon frissek és vékonyak, más dolgunk nincs is, egyébként vágjunk le a végekből úgy két centit, hámozni nem szükséges (persze lehetnek abszolút biztonsági játékosok, nem tilos). Egy grillserpenyőt vagy egy hagyományosat kenjünk ki vékonyan olívaolajjal, majd süssük a spárgát két-három adagban kb. 6-8 percig, ennyi idő alatt szép színt kap, de nem puhul meg túlságosan, megmarad az általam igen kedvelt roppanás.

A spárgát osszuk szét a tányérokon, kanalazzunk rá a vinaigrette-ből, majd szórjunk a tetejére diót és morzsolt kecskesajtot. Aki szereti, szórhat a spárgára még egy kevés citromos kakukkfű levelet. Kés meg a villa.

A recept előételként és köretként is kiválóan működik, mert bizony mi Herr Paprikával dőzsöltünk egy kicsit, és megsütöttünk egy fél kacsamellet vacsorára. No, most bevallottam. Ráadásul még jó is volt.