Morzsázunk

Úgy alakult, hogy Herr Paprikának pénteken nem ért véget a munka, így aztán egyedül nyitottam meg a hétvégét szombat reggel a piacon. Természetesen. Amíg vidáman szedtem a lábam a napsütésben, még nem sejtettem, hogy igazi kihívás lesz a vásárlás és lihegve, de nagy megkönnyebbüléssel hagyom el a terepet. Tudtam persze, vasárnap piac zárva, hétfőn pedig valamennyi bolt, mindenki erre a néhány órára időzíti a beszerzést, de azért végtelen hosszúságú sorokra, mérges megjegyzésekre, mozgó könyökökre és nem a boldogságtól felhős tekintetekre nem számítottam. Összegezvén: nem ment minden simán, de szerencsére volt a fejben lista, megtaláltam mindent, az egyetlen kétséges pontnál kaptam telefonos segítséget, és nem merült le a zenelejátszóm, volt mivel bedugni a fülem.

Képen már látszik, kacsa megint (ami egy kicsit veszített már a színéből, mire lencse elé került), de legalább az elmúlt hetekben tartottam egy kis szünetet. Ráadásul nem ő kapta kivételesen a főszerepet, hanem a cékla, morzsával sósan köretként. Tehát crumble.

Céklás crumble (morzsás cékla)

kb. 70 dkg cékla

extra szűz olívaolaj

tárkonyecet

13 dkg liszt

5 dkg vaj

só

bors

A céklákat egy kicsit megtöröljük, majd egy megfelelő méretű edényben hámozatlanul puhára főzzük (de vigyázat, ne essünk túlzásba). Ha elkészültek, leöntjük a vizet, várunk amíg kihűlnek, majd lehetőség szerint védőfelszerelésben meghámozzuk őket. Azután elő a deszkát, vágjuk a céklákat közepesen vékony karikákra, majd helyezzük el egy tűzálló tál aljában a szeleteket. Locsoljuk meg a céklát olívaolajjal, kb. 1 ek tárkonyos ecettel (persze lehet sima borecet vagy almaecet is), sózzuk, borsozzuk alaposan, majd a kezünkkel keverjük át.

A morzsához tegyük a lisztet, a kockákra vágott hideg vajat és egy kevés sót a konyhai robotgép aprítós edényébe, dolgozzunk rajta addig, amíg eléri a megfelelő állagot. A liszt és a vaj mennyiségén lehet nyugodtan változtatni, ha nem találjuk megfelelőnek a végeredményt. A morzsát oszlassuk el a cékla tetején, azután toljuk a sütőbe és kb. 180 fokon (légkeverés) süssük nagyjából 20 percig, míg a morzsa szépen megpirul. Ha elégedettek vagyunk az állapottal, vegyük ki a tálat a sütőből, néhány percig hagyjuk hűlni, és már szedhetünk is a tányérokra. Készülhetnek persze egyszemélyes adagok is, imbisznek is sütöttem egyet, mert így mégis fotogénebb, és sejtettem, a többi nincs biztonságban.

A kacsamell a szokásos módon készült, kicsit gondolkodtunk a fűszeren, végül maradt a szecsuáni bors. A recept itt elolvasható.

Morzsás cékla nagyon bevált, kevés vele a munka, ízben remek, kacsával párban pedig még annál is jobb. És másnap sem veszített semmit állagból, ízből.

Vasárnap levegőzés, jártunk a Normafánál, a rétes még mindig olyan jó, és szerencsére pont előttünk fogyott el a meggyes, így végül mákosat választottam másodiknak, és nem bántam meg. Megittam a második pohár forralt bort is, ezennel végérvényesen megnyitottam a szezont.

A képen éppen fényképezem, Herr Paprika pedig próbált szárnyat tűzni a hátamra. Ahogy látom, egy kicsit lecsúszott...