2012. május 11., péntek

Újhagymán a morzsa


Panni hozott nekünk újhagymát, sokat, örülhetünk, jó a termés a szülők kertjében. Tálcára kerültek, aztán Panni tornasorba állította őket egy papírdobozba, így aztán bárhonnan is néztem a konyha felé, zöld sövényt láttam magasodni a padlón. Jó, akkor hagymát eszünk. Volt tojásos nokedli, persze fejes salátával, jól elfért ott néhány szál. Ettük aztán esti szendvics mellé, hol gondolva egymásra, hol nem. Ha értik, mire gondolok. Most pedig eljött a további felhasználási lehetőségek ideje, és mivel az újhagyma megsütve kellemesen édes ízt kap, nem volt kérdés, hogy a sütőbe kerül egy-két adag.
Morzsás zöldség nem először szerepel imbiszen, készült már céklából, sütőtökből és kelkáposztából is, gondoltam, az újhagymával sem lehet nagyot hibázni. Így is lett. Ha nem félnek egy nagyobb adag sül hagymától, akkor próbálják ki, aztán szeretnek majd, vagy szidnak.
Péntek van, hát itt is a vége, morzsa sül.







Morzsás újhagyma 


14-16 szál újhagyma
1 kis marék dió
parmezán
3 dkg vaj
5 -6 dkg tönkölyliszt (nem kötelező a tönköly)
őrölt szerecsendió



Az újhagymák végeit és a zöld szár egy részét levágjuk, a hagymákat alaposan megmossuk, majd papírtörlővel felitatjuk a vizet. Egy kisebb edényben vizet forralunk, majd 1-2 percig főzzük benne a hagymákat, azután kivesszük, alaposan lecsöpögtetjük, hűlni hagyjuk. 
Két kicsi, lapos tűzálló formába rakjuk egymás mellé a hagymákat. Nálam egészben maradtak, de ha a végén nem szeretnének kést is használni az evéshez, akkor vághatják kisebb darabokra is őket. A hagymák tetejére szórjunk parmezánforgácsokat, majd jöhet az előzetesen megpirított, mozsárban összetört dió, végül egy csipet só.
A lisztet a kisebb darabokra vágott hideg vajjal és egy késhegynyi őrölt szerecsendióval a robotgép aprítórészében dolgozzuk gyorsan morzsává. A morzsát osszuk el egyenletesen a két tálka tetején. Süssük a morzsás újhagymákat 175 fokos sütőben (légkeverés) kb. 15-20 percig, amíg a tetejük szépen megpirul. Nem meglepően két adagra számítsanak.
Kivesszük, kicsit hűlni hagyjuk, aztán már csak enni kell. Én valami kecskesajtosat képzeltem hozzá, de próbálják ki nyugodtan hús vagy hal mellé, és ahogy a kedvük tartja.


A hétvége hamar kopogni fog, szerencse, hogy nem felejti el ezt a jó szokást. Tehát kívánom én is a szokásosat, menjenek piacra, egyenek egy lángost, aztán pakolják tele a kosarat, főzzenek, egyenek, igyanak, mulassanak. Eső vagy szél mit se számít.





2 megjegyzés:

saffron írta...

Szia,

nagyon tetszenek a képeid. Imádom az ilyen nem túl firleflancos, letisztult, viszonylag minimalista, az ételre koncentráló képeket. Végre nincs hatszáz kiegészítő, komolyan, üdítő ilyet látni.
Csak így tovább! :-)

Frau Paprika írta...

Köszönöm, igyekszem!:)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails