2011. december 5., hétfő

Kekszet eszem


Az igazolatlan hiányzás után ma újra itt, és mielőtt rátérnék az igazi témára, a múlt hét címszavakban: Panni töltött káposztája, naspolyalekváros süti, forralt bororozás a szülőkkel két körben, adventi naptár egy és kettő, alakuló karácsonyi tervek és problémás papírzacskók, várakozás az érkezőkre, öröm, pljeskavica Gyuri bácsinál, Käsespätzle és pirított hagyma, Herr Paprika főzött, abbahagyni nehéz volt, tovább enni veszélyes.
Most viszont keksz. A tavalyi rozmaringos bejegyzés végén írtam, jó volt az édes, de mindenképp kipróbálom majd a sós változatot, mert kíváncsi vagyok. A terv félig megvalósult, az alaprecept onnan származik, a rozmaring viszont kimaradt, helyette dió és összetört koriandermag került a tésztába. Türelmes voltam, kivártam a hűtési időt, ezért nagyon könnyű volt a végén bánni a tésztával, és a végeredménnyel is elégedett voltam, forma és íz tekintetében is. Kóstoltam rögtön és később is, a második kört inkább evésnek kellene neveznem, eltűnt egy, kettő, három, hát igen, négy darab végül, és kénytelen voltam megállapítani, ez a keksz rám nézve veszélye. Imbisz olvasóira is, mert újabb sós változatok várhatók. De inkább nem ígérgetek.
Itt a vége, jön a recept, sütünk.



Diós-korianderes keksz

10 dkg puha vaj
17 dkg liszt
1 tojás
2 tk koriandermag
1 marék dió
1 kk őrölt gyömbér


A diót és a koriandert mozsárban összetörjük. A lisztet egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a kisebb darabokra vágott, puha vajat és beleütjük a tojást. Jöhet a dió, a koriander és az őrölt gyömbér, végül 1-2 tk só. Az egészet összegyúrjuk, labdát formálunk belőle, majd fóliába tekerjük, és legalább 30-40 percre a hűtőbe rakjuk. Ha letelt az idő, belisztezett deszkán kb. 40 centi hosszú csíkot sodrunk a tésztából, tálcára tesszük, letakarjuk fóliával, két órára a hűtőbe tesszük.
Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, a tésztacsíkból kb. 1 centi széles darabokat vágunk, és egymástól némi távolságra elhelyezzük őket a papíron. A sütőt 180 fokra állítjuk (légkeverés), és kb. 15 perc alatt készre sütjük a kekszeket. Kivesszük, hűlni hagyjuk, eszünk, morzsázunk. Kb. 30-35 darabra számítsanak.


Láthatják, a recept igazán az egyszerű, csak időben kell elkezdeni. Ha nem kedvelik a koriandert vagy éppen a diót, akkor nyugodtan helyettesítsék mással, ahogyan a kedvük tartja. December lévén pedig muszáj megjegyeznem, kekszet ajándékozni is lehet.
 

1 megjegyzés:

chriesi írta...

Nem vagyok valami nagy kekszpusztító, de ez kifejezetten hat rám! :))

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails