2011. július 1., péntek

Meggy, láb és Christopher Walken


Elmúlt két nap, az elsőn lélekben készültem, a másodikon átéltem, azután megpróbáltam feloldani a feszültséget, és azt érezni, amit ilyenkor illik. Hát ezért nem írtam egy szót sem. Elfogyott az előzetesen a lábra kiszabott gyógyulási idő, már hétfő óta arra gondoltam, mi történik majd csütörtökön, ami persze nem csak Herr Paprika szerint értelmetlen foglalatosság, de mit tegyek, néha, gyakran nehéz átkapcsolni a fejemet másra. Tegnap aztán kórház, röntgen, laikus pillantás az eredményre, szívdobogásos várakozás, hallom a nevem, ugrálás a rendelőbe, megszokott hogyvanjólvagyok, jöjjön, aminek ugye jönnie kell. Lehet próbálkozni, jól hallom, ugye? Persze fokozatosan, óvatosan, mérve és memorizálva a lábra nehezedő súlyt, el tudják képzelni, hogy csak tizenöt kilót engednek a jobb lábukra, ha igen, akkor én most ugyanezt próbálgatom. Ha minden úgy történik, ahogy remélem, akkor talán lassan eszébe jut a lábamnak és a bokámnak, hogyan is kell járni. Én pedig megpróbálom türelemmel kivárni a percet, amikor elsétálok a sarokig, és megiszom egy hosszúlépést. És itt nem lesz megtorpanás, mert kellenek a hosszú távú tervek, szóval akkor egyszer majd ha nem is egészen, de legalább negyedig megpróbálom lemásolni Christopher Walkent. A repülést persze kihagyom.
A címből már csak egy maradt, a meggy, ami otthonról érkezett és amiből Panni segítségével chutney készült. Itt meg jön a recept.




Meggy chutney


50 dkg meggy
1 vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
mustármag
gyömbér (kb. 3-4 cm-es darab)
chilipehely
nádcukor
fehérborecet
olívaolaj

 
A meggyet megmossuk, lecsöpögtetjük és kimagozzuk. A hagymát, fokhagymát megpucoljuk, apróra vágjuk. A gyömbért meghámozzuk, lereszeljük. Egy megfelelő méretű edényben felhevítünk egy kevés olívaolajat, beleszórjuk a hagymát, és sütjük üvegesedésig. Ha megfelelőnek ítéljük, következhet 1 tk mustármag, keverés, majd várakozás addig, amíg kipattognak a szemek. Fokhagyma, 1-2 perc, keverés, gyömbér, chili kedv szerint, meggy, végül egy kevés borecet, végül 1 ek nádcukor. Fakanál újra, majd fedő, főzzük a chutney-t alacsony hőmérsékleten, amíg szépen összeesik a meggy, akkor kóstolunk, ha bármi hiányozna, lehet pótolni. Fedő nélkül hagyjuk még addig főni a chutney-t, amíg szépen besűrűsödik. Tárolhatjuk forró vízzel alaposan kimosott üveg(ek)ben vagy máshogy, felhasználásnál csak kreatívan.

 
Itt a péntek, borús és esős, de ne hagyják el a kedvüket, főzzék meg, amire igazán vágynak. Közben egy pohár bor, többen mondták már, úgy jobban áll a kézben a fakanál, én csak csendben egyetértek.

 

5 megjegyzés:

olzka írta...

jó a hosszúlépéses szójáték, de még jobb ami miatt szóba került. óvatos hajrát! :)

Frau Paprika írta...

Igazából nem volt tudatos, csak most észlelem, hogy tényleg.:) És köszönöm!

chriesi írta...

De jól hangzik ez a chutney!

Zizi írta...

Gratulálok! Mármint az első lépésekhez... tudod, minden az első lépéssel kezdődik! Nem lehet könnyű a szobafogság!

A chutney pedig kiváló! Nekem is készítenem kellene ilyet!

Frau Paprika írta...

Chriesi, köszönöm!


Zizi, köszi, szinte már járok, persze még segédeszközzel.:) A Zizi chutney-t pedig várom ám!;)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails