A mai bejegyzés egy meggondolatlan és ösztönös esti megmozdulás eredménye, amikor egyetlen célt követtem: a túrónak el kell távoznia a hűtőszekrényből, mert még egy napos halasztást már magam előtt sem tudok kimagyarázni. Nyilván egy doboz túró eltüntetése nem nagy kihívás, a legtöbbször kapros krém készül lilahagymával, köménnyel és tejföllel, ez utóbbi azonban éppen hiányzó cikk volt a konyhában, lehetett volna túrós csusza ropogós szalonnával, de számomra is hihetetlenül egy évben akad négy-öt hat nap, amikor éppen nem kívánom. És ez pont az a nap volt. Végül úgy döntöttem, nem keresek receptet, ötletet, se kedvem, se egyebem hozzá, így egy hirtelen gondolatot követve eldöntöttem, lepényt sütök. Tojás, kevés liszt, tejföl helyett joghurt, és az egyetlen érdekesebb hozzávaló, a feketekömény, amit még Ágóék hoztak nekem Isztambulból, amit nem olyan régen egy kenyérsütés alkalmával használtam, és megszerettem az átható ízét és színét. A kész masszából minilepények sültek, egyben maradtak, én boldog, haraptam egyet, és akkor talán még meg is szólaltam a konyhában, hogy jó, kicsi, de ízlik. Herr Paprika aztán később megerősített.
Akkor sütünk.
Túrós minilepény
25 dkg túró
1 dl joghurt
feketeköménymag
2 tojás
3 ek liszt
só
olaj a sütéshez
A túrót egy mélyebb tálban villával alaposan összetörjük, majd egyenként belekeverjük a feltört tojásokat, végül lassan hozzászitáljuk a lisztet, közben persze jár a kezünk. Jöhet egy kevés só és 2 teáskanál feketeköménymag, végül 1 dl natúr joghurt. A masszát alaposan átkeverjük, 10 percig pihentetjük.
Serpenyőben felhevítünk 2 evőkanál olajat, majd óvatosan, evőkanállal adagolva három-négy kupacot rakunk egymáshoz nem túl közel. Egy-két percig sütjük a lepények egyik oldalát, majd egy lapos fakanállal óvatosan megfordítjuk, újabb egy-két perc. A kész lepényeket papírtörlővel letakart tányérra rakjuk. Mellé mentás joghurt, egy kanál tejföl, akár valamilyen pesto, vagy persze bármi más, ahogy csak szeretnék. Készen is vagyunk.
A minilepények közül egy, kettő, talán három aznap este egy tányér spenót mellé kerültek, szóval nyugodtan társítsák kedvük szerint akár egy jó főzelékkel is. De hogy bonyolítsam a helyzetet, imbiszen most a reggelik csoportjába kerülnek. Nem véletlenül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése