Kandírozott gyömbéres trüffel és a karácsonyi hadművelet

A trüffel volt az utolsó dolog, ami a karácsonyi hajrában, 24-én délelőtt még egy nagy levegővétel kíséretében elkészült, hogy azután megveregethessem a vállam. Nem mondom, hogy nem gondoltam a megfutamodásra, de a megajándékozottak szerencséjére már előző este elkészült a csokimassza, azzal meg csak kellett kezdeni valamit. Persze megehettük volna kiskanállal a fadíszítés alatt, de győzött a lelkiismeret. Néha van.

A karácsonyfa feldíszítését egyébként Marci alvásidejére időzítettük, azután elégedetten elsötétítettük a szobát, bezártuk az ajtót, készen állva arra, hogy egy gyors hadművelettel elhagyjuk a lakást, majd hazatérve a nagyszülőktől megmutassuk a gyereknek a nagy meglepetést. Marci felkelt, és persze azonnal látta, hogy valami nincsen rendjén, ajtó zárva, na de mi lehet mögötte. A körülmények neki kedveztek, az ajtó üveges, könnyű volt feltapadni rá, és a rövid terepszemle után a 2 évesek magabiztosságával kijelenteni: Fenyőfa!

Jövőre függöny lesz.

Itt a vége, csokiba fulladunk.

Kandírozott gyömbéres trüffel

20 dkg étcsokoládé (70%-os)

6 dl tejszín

6-7 dkg vaj

nádcukor ízlés szerint

2 ek kandírozott gyömbér

kakaópor a forgatáshoz

A vajat és a csokoládét vízgőz felett megolvasztjuk, hozzáadjuk a tejszínt, a cukrot és az összevágott gyömbért. A masszát tálba öntjük, hagyjuk kihűlni, majd legalább 2-3 órára a hűtőbe rakjuk.

Ha letelt az idő, jöhet a formázás. A kakaóport egy mélyebb tálkába szórjuk. A megdermedt csokimasszából kiskanál segítségével kiveszünk egy adagot, majd kézzel golyóvá formáljuk, végül a kakaóporba hempergetjük és egy sütőpapírral letakart tálcára rakjuk. Addig folytatjuk ugyanígy, míg el nem fogy a csoki, közben érdemes néha benedvesíteni a kezünket. A kész golyókat csomagolásig a hűtőbe rakjuk. Azután jöhet a zacskó, a doboz vagy a kezünk, meg a szánk.

A kandírozott gyömbért személy szerint imádom, édes és persze nagyon csípős, jó étcsokoládéval párosítva nem hibázhatunk. Én legalábbis így gondoltam, és a tegnap kapott visszajelzés szerint nem is tévedtem. 

Ezzel az írással sikerült beállítanom imbisz tavalyi bejegyzésszámát, és még csak január van. Mi jöhet még.

Cukkinis süti másodszor

A héten tartottam egy cukkininapot, ami azért érdemelne mindenképp említést, mert saját termésből főztem, meg sütöttem. Tudom, hogy sokaknak nincs ebben semmi izgalmas, de egy első szezonos kertész a budapesti lakásában azért megjegyzi ezt a pillanatot. A mi nápolyi fajtánk egyelőre hatalmas levelekkel, sok virággal és kevesebb terméssel ajándékozott meg minket, a leszedett cukkinik viszont csíkosak, feszesek és igazán finomak. Most cukkinis reginette készült, és nem tudom magamban tartani, eddig ez volt a legjobb cukkinis tésztám, pedig nem került bele semmi különös. Bacon, fokhagyma, fehérbor, reszelt cukkini, kevés só és frissen őrölt bors, végül parmezán. Láthatják, valóban semmi figyelemreméltó, de így együtt valahogy nagyon kedvemre való volt. Vagy egyszerűen jókor találkoztunk, ki ez már nem derül.

A másik cukkiniből mindenképp sütit akartam sütni, és igen, szerepelt már ilyen imbiszen, de azóta is szerettem volna kipróbálni egy másik változatot. A cél az volt, hogy csokoládésabb legyen a hatás, és a tészta a sütés után is lágy és könnyű maradjon. Azt hiszem, ez így is alakult. A napraforgómag igazából véletlenül került a receptbe, akartam valami ropogósat, és mostanában többször fordult meg itthon napraforgómag, így aztán gondoltam, kipróbálom a sütiben. Nem bántam meg.

Itt a vége, sütit sütünk.

Cukkinis-napraforgómagos süti

30 dkg reszelt cukkini

4 tojás

5 ek liszt

10 dkg jó minőségű étcsokoládé

10 dkg vaj

10 dkg sótlan napraforgómag (héj nélkül)

méz vagy nádcukor

só

A tojásokat megmossuk, szárazra töröljük, majd szétválasztjuk. A tojássárgákat kikeverjük ízlés szerinti mennyiségű mézzel (vagy nádcukorral), majd beleszitáljuk a lisztet, közben keverünk folyamatosan. A csokit kisebb darabokra törjük, majd vízgőz felett a vaj kíséretében felolvasztjuk. Kicsit hagyjuk hűlni, majd lassan a lisztes tojáshoz keverjük, azután jöhet a reszelt cukkini és a napraforgómag. A napraforgómagot kisebb darabokra törhetjük, ha úgy szeretnénk. A tojásfehérjéket csipet sóval kemény habbá verjük, majd óvatos mozdulatokkal a masszába keverjük.

Egy 26 centis kapcsos tortaforma alját kibéleljük sütőpapírral, és kivajazzuk. A formába öntjük a masszát, szépen eloszlatjuk. 170 fokos sütőben (légkeverés) kb. 30-35 percig sütjük,  pár percig hagyjuk a sütőben hűlni, majd kicsit kinyitjuk a sütő ajtaját (tűpróbával ellenőrizhetjük a végeredményt). Tíz perc után vegyük ki a sütit, késsel lazítsuk meg a forma szélét, vegyük le, aztán már nincs semmi akadály. 

Szelet süti, tetejére lekvár (nálam meggy-málna), vagy egy gombóc vaníliafagyi, villa, eszünk.

Nahát, péntek már megint, hát tervezzenek egy jókora láblógatást, ahogy én is. Nyakunkon az augusztus, szóval merüljenek el a nyárban, mielőtt még elfogy.

Télbúcsúztató süti

Decemberben talán még nem gondoltunk rá, de januárban már emlegettük gyakran, februárban pedig minden héten terveztük, aztán egyszerre vége lett a télnek. Először persze csak naptár szerint, de március elsején valahogy azonnal zöld színű, ropogós, éppen előbújt dolgokra vágyom, még akkor is, ha éppen esik a hó. De most megállapodtunk abban Herr Paprikával, nem múlhat el a szezon vagy inkább utószezon anélkül, hogy legalább egyszer fondüztünk volna. Így aztán március ide, tavaszi levegő oda, szombatra vendégeket hívtunk, sajtot és egyebeket vásároltunk, elővettük a svájci sajtszövetség remek 1983-as kiadványát, ami a  "D' Chäs Chuchi" névre hallgat, hogy felidézzük a receptet, azután elővettük az eszközöket is. A fondükészletünket néhány éve Herr Paprika mamája vásárolta egy svájci bolhapiacon, és csak annyit mondanék, hogy remekül fest, és mi nagyon szeretjük, egyszer talán majd lefotózom, igazán megérdemelné. 

A fondüzésre tehát minden készen állt, én pedig azon törtem a fejem, hogy mit is ehetnénk majd a sok sajt után. Kellene valami édes, mondjuk egy süti. És ha már ilyen márciusi tél köszöntött be a konyhában, akkor adódott a remek alkalom, hogy kipróbáljam a cékla és a csokoládé párosát. Valószínűleg sokan sütöttek már valami hasonlót, számtalan recept található az interneten, én most egy régebbi csokis sütimből indultam ki. Nem szerettem volna, ha nagyon édes, ezért minimális mennyiségű méz került bele, és mivel mostanában próbálkozom mindenféle liszttel, a sütihez most tönkölylisztet használtam. A végeredményt úgy láttam, mindenki szerette, a céklától puha maradt a tészta, és persze a másfél tábla csoki sem maradt észrevétlen. Aki pedig édesebbre vágyott, kanalazott a tetejére egy kis lekvárt. 

Itt a vége, sütit sütünk.

Céklás-csokis süti

3 kisebb cékla

15 dkg étcsokoládés (magas kakaótartalmú)

7-8 evőkanál tönkölyliszt

1-2 ek méz

4 tojás

10 dkg vaj + egy kevés a formához

só

A céklákat meghámozzuk, elfelezzük, majd puhára főzzük. Miután leöntöttük róluk a vizet, tegyük még vissza 1-2 percre a tűzhelyre, hogy minél kevesebb nedvesség maradjon rajtuk. A kihűlt céklákat reszeljük le egy mélyebb tálba. A tojásokat válasszuk szét, a sárgákat keverjük egyenként a céklához, majd jöhet a méz is, tegyünk bele annyit, amennyire édesnek szeretnénk a végeredményt. A tönkölylisztet evőkanalanként szórjuk a céklára, közben keverjünk géppel vagy kézzel folyamatosan. 

A csokoládét törjük kisebb darabokra, majd a vajjal együtt olvasszuk meg vízgőz felett. A felolvadt vajas csokit egy picit hagyjuk hűlni, majd keverjük a céklához. A fehérjéket verjük egy csipet sóval kemény habbá, majd forgassuk óvatosan a masszába. Egy 16-18 centis kapcsos tortaformát vékonyan vajazzunk ki, kibélelhetjük az alját sütőpapírral is, majd öntsük bele a céklás tésztát, és szépen egyengessük el. A sütőt melegítsük elő 170 fokra, légkeverést én most nem használtam, és süssük a sütit 20 percig, majd hagyjuk 5-8 percig a sütőben hűlni, azután nyissuk ki résnyire a sütőajtót, várjunk, majd ha már langyos a sütő, akkor vegyük ki. Lazítsuk meg késsel a süti szélét, majd nyissuk ki a formát.

Tányér, szelet süti, villa. Aki édesebben szeretné, kanalazzon a tetejére valamilyen gyümölcsszószt, narancslekvárt vagy narancsszirupot. Készen is vagyunk.

A fondüzős este egyébként igazán jó volt, sajttal, borral, sütivel együtt. Így aztán elhatároztuk Herr Paprikával, hogy kipróbálunk még egy receptet a Chäs Chuciból. Ha így lesz, majd beszámolok.

Mákos mosoly

A mák nekem a nagymamám bejglije és a menzás tészta, ami után szigorúan mindig barackbefőtt volt (máig nagy talány), de a mákkal teleszórt mosoly nem válogatott, mindig megjelent. Mostanában aztán néhányszor megtörtént, hogy engedtem a leküzdhetetlen vágynak, búrkiflit vettem, nem dióval, hanem mákkal, és boldogan megettem hazafelé. 

A mai süti mondhatnám, hogy ezért készült, de igazából a mák csak az utolsó pillanatban jutott az eszembe, egészen más volt a kiindulópont. Rébuszokban: támadt egy ötletem, ami nem bizonyult kivitelezhetőnek, ezért kicsit módosítottam, de így is megmaradt a kudarc. Végül, hogy elkerüljem a teljes bukást, vettem egy 180 fokos fordulatot, és süteménnyé alakítottam az alapanyagokat. Közben jött tehát a mák, a végén pedig a hecsedli, hogy egy kicsit savanyítson az összképen. És akkor minden, ha jó a vége, most igen, de azért persze ne felejtsék el, ez itt egy pályamódosító recept, a nem sütinek készült süti.

Nézzük is meg közelebbről.

Fehér csokoládés-mákos süti hecsedlivel


10 dkg jó minőségű fehér csokoládé
2 tojás
1 dl tejszín
4 dkg vaj
4 ek liszt
1 ek mák
méz
só
hecsedli lekvár (választható)

A tojásokat szétválasztjuk, a sárgákat egy kanál mézzel habosra keverjük. A csokoládét összetörjük, a vaj és a tejszín kíséretében vízgőz felett felolvasztjuk, majd várunk, amíg egy kicsit kihűl, azután lassan a tojássárgákhoz keverjük. A csokis masszába szórunk 1 evőkanál mákot,  majd  beleszitálunk 4 evőkanál lisztet, közben folyamatosan keverünk, hogy elkerüljük a csomókat. A tojásfehérjéket egy csipet sóval kemény habbá verjük, azután óvatos mozdulatokkal a többiekhez keverjük.

Egy kis kapcsos tortaforma alját kibélelünk sütőpapírral, az oldalát kikenjük vajjal, beleöntjük a masszát, egyenletesen eloszlatjuk. A sütőt előmelegítjük 170 fokra (légkeverést nem ajánlom), a sütit kb. 40 percig sütjük, közben azért ellenőrizzük. Ha megfelelőnek ítéljük, nyissuk ki résnyire a sütő ajtaját, hagyjuk hűlni, majd vegyük ki, óvatosan nyissuk ki a formát.

Szelet, kocka, korong a sütiből, tetejére egy kanál hecsedli, persze csak ha szeretik, lehet más lekvár, tejszínhab, amihez kedvük van.

Kinek mákos a foga? Lehet mosolyogni...

Csokoládés győzelem

A tegnapi ünnepi kiadásban már említettem a képen látható csokitortát, amivel még a blogforduló beköszönte előtt sikerült átütő sikert, elsöprő győzelmet aratnom. Imbiszen volt már arról többször is szó, hogy Herr Paprika bizony hiába szereti a táblás, töltött, mogyorós, mindenféle csokoládét, ha süteményről van szó, történik vele valami, és hirtelen a másik oldalra áll. Konkrétan: bizalmatlan arckifejezéssel próbál eltéríteni az ilyen irányú terveimtől. Kezdetben ez sikerült is neki, az utóbbi években már kevésbé, az elmúlt hetekben, hónapokban pedig teljesen kitört rajtam a csokoládés láz, remélem, nem marad velem örökké.

R.-től kaptam 1 szép nagy tábla északi illetőségű étcsokit, érthető, hogy kezdenem kellett vele valamit, így jött a torta, kevés cukorral, sok likőrrel, hozzá pedig mentás gyümölcsszósz, ami persze nyáron lenne az igazi, de most megelégedtem ezzel is.

Torta elkészült, és mivel Herr Paprika nem talált magának megfelelő édességet, végül megkockáztatott egy szeletet. Egy falat, két falat, ez egész jó, még egy, utolsó. Azután bejött a tányéron egy újabb szelet, és akkor elhangzott: - Sajnos ez a torta finom. Én pedig vigyorogtam. Szép ez a győzelem.

Recept.

Csokoládétorta mentás gyümölcsszósszal

13 dkg jó minőségű étcsokoládé

4 tojás

10 dkg vaj

3 kupica narancslikőr

2 ek liszt

méz

nádcukor

30 dkg vegyes erdei gyümölcs (most nyilván fagyasztott)

1 marék mentalevél

só

 

Az összetört csokoládét a vaj kíséretében vízgőz fölött megolvasztjuk, a folyamat végéhez közeledve beleöntjük a 3 kupica narancslikőrt. A tojásokat megmossuk, feltörjük, szétválasztjuk, a sárgákat 2 ek nádcukorral habosra keverjük, majd lassan a tálba szitáljuk a lisztet, közben keverünk folyamatosan. A kicsit már kihűlt csokoládét óvatosan a tojásokhoz öntjük, keverünk, keverünk. A tojások fehérjéjét csipet sóval kemény habbá verjük, majd óvatosan a csokis masszába keverjük. Egy kis kapcsos tortaformát (18 cm-es) kibélelünk sütőpapírral, kivajazzuk, majd beleöntjük a masszát, eloszlatjuk egyenletesen. A sütőt hamarabb melegítsük elő 170 fokra, én most nem használtam a légkeverést, tegyük be a formát, süssük a tortát kb. 25-30 percig. Ha készen vagyunk, először csak résnyire nyissuk kis a sütőt, majd némi várakozás után vegyük ki a formát, várjunk, amíg kihűl.

Eközben mossuk meg a mentaleveleket, papírtörlővel itassuk fel a vizet, vágjuk össze. A gyümölcsöket 1-2 ek mézzel főzzük fel, majd miután lezártuk, szórjuk bele a mentát, keverjük át, kóstoljunk, ha bármi hiányozna, most tessék pótolni.

Tányér, szelet csokitorta, mentás gyümölcsszósz és még egy villa.

Csokoládés sikerem titka a puha, levegős tésztában és narancslikőrben keresendő, azt hiszem. A mentás gyümölcsök sem rosszak persze, szóval nyugodt lelkiismerettel javaslom a sütést. Gombóc Artúrok, hajrá!

 

Csoki nekem

 

  

 Herr Paprika Alberto Tombaként siklik a hegyen néhány napja, volt tehát egy szabad hétvégém, amit nagy vidámságban Pannival és Józsival (civilben a szüleim) töltöttem. Voltunk duplán piacon, ettünk lángost, szombaton Pannival még a káposztásat is kipróbáltuk, ami tőle összességében jobb minősítést kapott, és nem főztem semmit. Pénteken Józsi vette be a konyhát, paprikás krumpli készült a kedvemért, egyetemistaként az egyik nagy favoritom volt, de csak az övé. Szombaton következett Panni, előzetesen vadast kértem, hát meg is kaptam, hozzá Józsi úgy 220 krumpligombócot gyártott, lehetett magabiztosan enni. Vasárnap végül megérkeztek a palacsinták is. Ma pedig farkaséhesen ébredtem. Ugye nem kell magyaráznom.

Azért más is volt, megnéztünk két filmet is a moziban. Okozott egy kis fejtörést, mit is válasszak, legyen benne akció Józsi kedvéért, de a történet is legyen erős, hogy Panni beleélhesse magát. Végül A harcosra szavaztam, péntek este felvonultunk, én középre, hogy érzékeljem a reakciókat, hátha menekülni kell. Az elején okozott némi nehézséget a kép és a felirat összehangolása, de aztán felvették a ritmust, és a végén már együtt szurkoltunk. Jó volt a sztori, de legfőképp Christian Bale, eddig is kedveltem, most még inkább. Ma megnyerte az Oscart, szülőkkel már pénteken neki adtuk. A másik film egyébként A király beszéde volt, én ugyan már láttam, de biztos voltam benne, hogy tetszene nekik, így is lett, megkaptam a dicséretet a jó választásért. 

(Zárójeles megjegyzés: ma éjfélig még jelentkezhetnek a facebookon a Szepsy furmintért.)

A mai recepthez csak annyi, mivel szalmanapok vannak, itt volt az ideje enni valami igazán csokiközpontú édességet, Herr Paprika ugyanis általában nem tapsol örömében, ha felvetek egy hasonló lehetőséget. Szóval csoki nekem.

Citromos-gyömbéres csokimousse

10 dkg étcsokoládé (magas kakaótartalmú)

3 tojás

1 dl tejszín

gyömbér (kb. 3 cm-es darab)

fél citrom

nádcukor

só 

A gyömbért meghámozzuk, lereszeljük. A tojásokat szétválasztjuk, a sárgákat kb. 2 ek nádcukorral habosra keverjük.  Egy megfelelő méretű edényben vizet melegítünk, a csokoládét kisebb darabokra törjük, majd vízgőz felett felolvasztjuk. Ha már krémes, hozzáadjuk a tejszínt, a reszelt gyömbért és a fél citrom levét, átkeverjük, félrehúzzuk. Óvatosan a csokoládéhoz öntjük a tojássárgákat, közben folyamatosan keverünk, adunk a krémhez egy csipet sót is. A tojásfehérjéket egy kevés cukor és csipet só kíséretében kemény habbá verjük, majd lassan, óvatos mozdulatokkal a csokoládéhoz keverjük. 

Előveszünk 4-5 kisebb formát, elosztjuk bennük a mousse-t, letakarjuk és hűtőbe rakjuk. Legalább egy éjszakán át hagyjuk a hidegben, ha még tovább, annál jobb.

Tegnap sétáltunk a Margitszigeten, és több helyen is láttunk ilyen sárga virágokat:

 

Mi nem tudtuk beazonosítani, de Károlytól megtudtam, hogy erantis hyemalis, magyarul téltemető a neve. Tavasz vagy tavasz?

Egy kis csokoládé (és Paprikáék üdvözlete)

Megígértem, jön tehát a desszert, ha bárki még bizonytalankodna, mi is legyen a befejezés, nyugodt lelkiismerettel ajánlom. Kevés alapanyag, a legtöbb nagyobb boltban beszerezhető valamennyi, ha a zöldcitrom nehézséget okoz, hát váltsanak nyugodtan citromra. Persze azért a zöld változat ízben, illatban szerintem hatásosabb. Péter ünnepi vacsorája ezzel a krémmel zárult, az ünnepelt szerette (remélem), és az egész koncepció sikeres volt, azaz valóban könnyűnek bizonyult a 3 fogás. Este ugyanis volt még ünneplés, meglepetés vendégek és sok-sok-sok finom falat, Éva remek dolgokkal készült. Mi pedig éhesek voltunk, ettünk, több körben is.

(És most lenne néhány vicces történetem a mai akcióimról, csak nagyon nem illenek az ünnepi hangulatba. De nem tudom megállni. Szóval én, számtalan szatyor kézben, vállon, nagy koncentráció, már csak 10 perc gyaloglás és otthon. És akkor egy pillanat alatt egy galamb megtalálja a hüvelykujjamat. Értik, ugye? Miután nem volt szabad kezem, hogy a Szaffiban látható módon kiengedjem a fejem láthatatlan csapján a gőzt, inkább nevettem kínomban, és Józsi tanácsára vettem egy lottószelvényt. Ha már egyszer.)

Fehércsokoládé krém kókusszal, zöldcitrommal

 

12,5 dkg fehér csokoládé + néhány dkg a díszítéshez

2 zöldcitrom

2 dl tejszín

2 tojássárgája

1 ek kókuszreszelék

A csokoládét vízgőz felett megolvasztjuk, ha már krémes, adjuk hozzá a tejszínt, a zöldcitromok levét és a kókuszreszeléket. Keverjük át, 2-3 percig hagyjuk még a gőz fölött, majd vegyük le az edényt, tegyük félre a krémet. Két tojássárgát vízgőz felett habverővel keverünk, a cél, hogy levegős és habos legyen, és persze szépen megdagadjon, vagyis ne legyen nyers. Öntsük a habos tojást egy mélyebb tálba, majd óvatosan és lassan következhet a csokikrém, közben keverjünk folyamatosan. Ha elkészültünk, fedjük le a tálat, tegyük a hűtőszekrénybe, és hagyjuk bent legalább 2-3 órán át.

Tálaláskor különbözőek a lehetőségek, most következik az én verzióm. Vizezzünk be egy evőkanalat, próbáljunk vele mandula formájú darabokat kiemelni a krémből. Egy tányérra helyezzünk két darabot, reszeljünk rájuk a zöldcitromok héjából, és egy hámozóval szeljünk a tetejére a megmaradt csokiból. Készen is vagyunk.

Paprikáék mostantól ünnepi üzemmódra váltanak, imbisz pedig egy kicsit pihen. Azért ebben az évben még tervben van egy vagy két bejegyzés, de inkább nem ígérgetek. 

Boldog Ünnepet Mindenkinek!

Konkrétan csokis

Pénteki recept hétfőn. Történt ugyanis, hogy megtámadta a fejemet a fájás, a sütemény közben megsült, készült fénykép, de itt ki is merült a kreativitás és a kedv, a facebookra még került egy fotó azzal az ígérettel, amint megszabadulok a lüktetéstől a homlokomban, lesz bejegyzés is. Nohát szombaton még nem sikerült megválnunk egymástól, a kétnapos fejfájás negatív hozadéka a 4 (semmit nem segítő) fájdalomcsillapító és a pénteki kilencszeri étkezés. Ne nevessenek, komolyan. Szerencsére a helyzet szombatra némileg javult,  próbálkoztam egyéb fegyverekkel, ezekről majd holnap. Vasárnap pedig arra ébredtem, hogy már egészen stabil vagyok. Ennek örömére nem írtam semmit, és nem is főztem, helyettem Herr Paprika megsütötte végre 10 év után azt a pizzát, amit gimnazistaként készített mindig, és amiről én azt gondoltam, csak egy városi legenda. És erre tessék. Tíz évnyi sztorizgatás után tényleg megsütötte, ennek örömére elhívtuk Oszit és Ágót, előbbi repetázott is, és nekem is ízlett. Ha már fotó nem készült, legalább így szerettem volna megemlékezni a történelmi eseményről.

De vissza a sütihez. Az elmúlt hét másik furcsasága az volt, hogy 3 nap alatt másfél tábla csokoládét gyűrtem le, és ez bizony nem jellemző rám (bár Herr Paprika szerint a történtek után át kell értékelni az ilyen kijelentéseket). Lehet, hogy már a fejfájást érezte a szervezetem, de mindegy is az ok, cselekedni kellett, gyorsan. A hatásos ellencsapást egy masszívan csokoládés sütemény képében láttam, amihez hirtelen ötletként az almára szórt fűszerkeverékből is használtam, és higgyék el, nem volt furcsa a szecsuáni bors, borókabogyó és szegfűbors keveréke a csokoládéhoz. Sőt, a bátrak nyugodtan emelhetnek a megadott mennyiségen.  Befejeztem, recept.

Fűszeres csokoládésüti

10 dkg étcsokoládé (magas kakaótartalommal)

4 tojás

5 dkg liszt

6 dkg vaj

10 dkg cukor

narancsdzsem

méz

3 tk fűszerkeverék

A tojásokat megmossuk, szárazra töröljük, szétválasztjuk, a sárgákat a cukorral habosra keverjük. Ha már a cukor teljesen feloldódott, lassan beleszitáljuk a lisztet, közben folyamatosan keverjük. Azután jöhet 3 tk a vadfűszerből, tehát a szecsuáni bors, szegfűbors és borókabogyó keverékéből, az elkészítés itt elolvasható. Végül adjunk az eddigiekhez 3 ek narancsdzsemet, alaposan keverjük el. Az étcsokit és a vajat vízfürdőben folyamatosan kevergetve felolvasztjuk, kicsit hagyjuk hűlni. Közben a tojásfehérjéket egy csipet sóval kemény habbá verjük. A felolvasztott vajas csokoládét öntsük több szakaszban a fűszeres keverékhez, közben keverjünk rendületlenül. Ha már szép és egységes, akkor óvatos mozdulatokkal keverjük a többiekhez a habot, előkészület befejezve. A sütőt melegítsük elő 200 fokra (légkeverés, egyébként 220 a cél). Vajazzunk ki kb. hat kisebb formát (vagy ami alkalmasnak látszik és persze hőálló), kanalazzuk bele a csokoládés alapot. Tegyük a formákat a forró sütőbe és süssük kb. 15 percig. Ha letelt az idő és a sütik szépen megemelkedtek, kapcsoljuk ki a sütőt, nyissuk az ajtaját résnyire, majd várjunk még néhány percet, mielőtt kivennénk a formákat. Tálaláskor tegyünk a sütik tetejére 1 kanállal a narancslekvárból, nem fogjuk megbánni.

A történet befejezéseként elárulom, az akció sikeres volt. A csokoládék egy ideig újra biztonságban. De nem ígérek semmit.

 

Egy kis sütit?

A mai receptet eredetileg vendégeskedős desszertnek találtam ki néhány hete, de akkor végül nem valósult meg. Az ötletet még a nyári cukkinis sütemény adta, a hozzávalók arányán nem változtattam sokat, a cukkinit sütőtökre cseréltem, mellé került a fehér csokoládé, baracklekvár helyett pedig narancs, Éva házi dzsemje, jó sok héjjal, mert úgy az igazi. 

Vasárnap aztán, miközben csendes melankóliával selejteztem az összegyűjtött Sterneket, régi Wanted magazinokat és egyebeket, mert hát a felnőttségnek az is az egyik nagy hátránya, hogy racionálisnak kell néha lenni (Ami ebben az esetben annyit jelentett, helyet kellett már szorítani a méternyi gasztronómiai újságnak, közvetlenül a hosszú évek óta gyűjtött Neonok alatt, tehát 10% ment és 90 maradt.), szóval úgy éreztem, eljött a sütés ideje. Nem vagyok méricskélős típus, jobban szeretek érzésre főzni, de persze a sütemények világában ez nem éppen jó pont, így aztán ilyenkor jobban koncentrálok a feladatra, még a mérleget is előveszem, dekázom precízen. Közben jól kikapcsolok, keverek, öntök, simítok, sütő, utána kicsit izgulok és figyelek, kikapcsolok, kiveszek, ha szép, örülök. 

Így volt most is.

Narancsos - csokoládés sütőtöksüti

30 dkg sütőtök

25 dkg liszt

10 dkg fehér csokoládé

3 ek narancsdzsem

10 dkg vaj

2 tojás

1 bourbon vaníliás cukor

20 dkg cukor

2 kk sütőpor

1 kk só

A sütőtököt meghámozzuk, a magokat kikaparjuk, kockákra vágjuk, megfőzzük, ha kész, leöntjük róla a vizet, hagyjuk kihűlni. A lisztet egy kisebb tálban összekeverjük a sütőporral és a sóval. A puha vajat a cukorral és a vaníliás cukorral egy mélyebb tálba rakjuk, robotgéppel addig keverjük, amíg teljesen egynemű válik a massza, kóstoláskor nem érezzük a cukrot a fogunk alatt. Ha elértük ezt az állapotot, akkor egyenként jöhetnek a feltört tojások, közben keverjünk folyamatosan, majd következhet a kihűlt sütőtök, a narancsdzsem, végül 4-5 kocka kivételével reszeljük a többiekhez a csokoládét. Alapos keverés, azután lassan szitáljuk a tálba a sütőporos lisztet, természetesen a keverés most se maradjon abba. 

Egy 26 cm-es kapcsos tortaforma alját fedjük le sütőpapírral, az oldalát kenjünk meg vékonyan vajjal, majd öntsük bele a tésztát, kicsit rázogassuk meg, hogy mindenhol egyenletes legyen, végül simítsuk el a tetejét. A sütőt állítsuk 160 fokra (légkeverés), tegyük a formát a középső rácsra, és süssük a piténket kb. 40 percig. Az idő leteltével kapcsoljuk ki a sütőt, várjunk kb. 5-6 percet, majd nyissuk ki résnyire az ajtót, támasszuk ki egy fakanállal, várjunk még 10 percet, azután vegyük ki a sütit, tegyük deszkára, majd miután kihűlt, óvatosan szabadítsuk ki a formából. Langyosan a legjobb, ha szeretik, reszeljenek a tetejére a megmaradt fehér csokoládéból. 

Az idő mondhatom elég vacak, ilyenkor mindenkinek jár egy szelet süti. Vagy kettő.

Az ígéret szép szó, avagy a cukkinis sütemény

Mi lesz a vajjal? - kérdezte Herr Paprika, miután meglátta a konyhapulton. Hát tudod, ma megsütöm. Mit? A süteményt, amit ígértem. Hümmögés volt a válasz és egy tekintet, amiből kiolvashattam, hogy ebből a bizarr dologból én bizony enni nem fogok, legyen bár szép szó, ígéret, vagy bármi más. A cukkini és a csokoládé külön sem barát, együtt meg aztán pláne nem. Sebaj, kedv nem lett oda, nem volt meglepetés a reakció, sütni fogok, ha már egyszer elhatároztam, ráadásul még meg is írtam, szóval imbisz szégyenben nem marad.

A recept az essen&trinken oldaláról származik, átesett egy kevés változtatáson, nincs kakaópor (hátha Herr Paprika mégis megkívánja), van viszont baracklekvár, de a lényeg azért megmaradt.


Cukkinis-csokoládés süti

20 dkg cukkini
25 dkg liszt
10 dkg vaj
1,2 dl repceolaj
22 dkg cukor
1 tasak bourbon vaníliás cukor
5 dkg szeletelt mandula
10 dkg keserű csoki
2 tojás
3 ek baracklekvár
só
sütőpor

A lisztet 1-1 tk sóval és sütőporral egy tálba öntjük. Egy másik tálba tesszük a 10 dkg puha vajat, a cukrot, a vaníliás cukrot és a repceolajat, majd a konyhai robotgéppel simára keverjük. Ha már egységes a massza, egyenként jöhetnek a tojások, közben a géppel keverünk tovább. A cukkinit meghámozzuk, lereszeljük, a csokoládét apróra vágjuk késsel vagy mozsárban összetörjük. A reszelt cukkinit, csokidarabokat, mandulát és a baracklekvárt a tojásos masszához keverjük, majd lassan szitáljuk bele a sütőporos lisztet, közben keverjünk a géppel (ügyesek kézzel) folyamatosan.
Egy 26 centis kapcsos tortaforma alját béleljük ki sütőpapírral, majd jöhet a tészta, kézzel kicsit rázzuk meg a formát, hogy szép egyenletes legyen a teteje. A sütőt melegítsük elő 175 fokra (légkeverés 160 fok), tegyük a középső rácsra a sütinket és süssük kb. 40 percig. Miután elzártuk, hagyjuk még 5-6 percig pihenni, csak résnyire nyissuk ki a sütő ajtaját.

A teszt most teljesen párhuzamos, írok és eszem. Képzeljenek el egy nagyon lágy tésztát (vágás tekintetében óvatosnak is kell lenni, nehogy sérüljön a szelet), csokoládés íz, de nem töményen, Gombóc Artúrok számára kedvező, hogy csokidarabok olvadnak el hirtelen a nyelven. Néha egy kis mandulás ropogás, felbukkanó baracklekvár és Herr Paprikának üzenem, a cukkinit csak pszichés alapon érezheti.

Elképzelték?

Gombóc Artúr szereti a brownie-t?

Valahogy úgy képzeltem (persze ez csak utólagos magyarázat, nyilván nem gondolkodtam rajta sosem), ha valakiről eszembe juthat Gombóc Artúr, akkor ennek a bizonyos személynek a csokoládét (a gumicukor és más egyéb most nem számít ide, tehát nem Oszira;) gondoltam) bármilyen formában szeretnie kell. Tévedtem.

Herr Paprika szerintem édesszájú, reggeli végén lekvár vagy méz, vacsora után mondjuk grízpuding, 1 pöttyös vagy csokoládé következik. Ha kifogyott a készlet, nagy a hiányérzet, ha viszont sikerül újat felfedezni, örülünk. Ő jobban mint én. Amikor viszont először próbáltam csokoládés süteményt gyártani, nem volt lelkesedés, helyeslő bólogatás, halk hmm, az jó lesz. Helyette inkább közömbös arc, vonakodó válasz, majd kiderült: csokoládé sütve, vagy fagylaltként nem tartozik a kedvencek közé. Na jó, a Sacher finom. Így hát hiába a közös háztartás Gombóc Artúr klónjával, a csokoládét csak táblás formában köszönthettem, konyhában nem volt helye.
Frau Paprika azonban nem csupán arról híres, hogy szereti a csípőset, s hamar méregzsákká változik. Nem bizony. Eljött a pillanat, amikor már nagyon unalmas volt papíron nézni felfújtat, tortát, krémeset, tömöret, elképzelni ahogy elolvad a számban. Csokis sütit, azonnal. Alkalom is adódott, vendégeskedés, desszertet mi viszünk. Kilenc gyomor, szállítás kézben: legyen akkor brownie! Nővérrel olvasztottunk, kevertünk, kanalaztunk, sütöttünk és igen: csokiillat az orromban... Szeretem.

Narancsdzsemes brownie:

10 dkg étcsokoládé
10 dkg vaj
10 dkg dió
3-4 ek narancsdzsem
4 tojás
12 dkg cukor
1 tasak vaníliás cukor
10 dkg liszt
1 tasak sütőpor


A csokoládét és a vajat olvasszuk fel vízfürdőben. A diót pirítsuk meg száraz serpenyőben, hagyjuk kihűlni, majd törjük meg mozsárban, esetleg aprítsuk késsel. Egy kb. 20×30-as sütőformát kenjünk ki vajjal, majd tegyünk bele sütőpapírt. A tojást, cukrot, vaníliás cukrot kézi habverővel keverjük addig, amíg a tojás kifehéredik. Adjuk hozzá a narancsdzsemet (ha van, lehetőleg házit, de mindenképp olyat, amiben narancshéj is van), sütőporos lisztet és a diót. Végül lassan keverjük hozzá a felolvasztott csokoládét. A keveréket öntsük a tálba, simítsuk el a tetejét, majd 160-180 fokos sütőben süssük kb. 20 percig.

Brownie elkészült, lépcsőzést kibírta, megettük, jó volt. Nekem kicsit olyan, mint amikor egyszer annyi hortobágyi palacsintát ehettem, amennyit akartam. Nem gondoltam rá egy ideig. Sütöttem azóta is, és megtörtént a csoda: Herr Paprika magától megjegyezte, finom volt.
Akkor Gombóc Artúr mégis szereti csokis süteményt?

A recept alapja: www.kuechengoetter.de

Ha hétvégén túlzásba vinné a nyuszi, süssenek csak belőle, ne hallgassanak senkire.