Oszi vacsorája - első menet

Oszi születésnapjára kapta a vacsorát, de a jeles nap bizony nem mostanában volt, ennyit bevallhatok. Mivel Frau Paprika nem adott semmilyen jelet, hát Oszi magához ragadta a kezdeményezést, meg az irányítást, és megjegyezte múlt héten, hogy függőben van ám egy vendégség, éppen a kezébe került a kártya, rajta a menü, talán lehetne valamikor. Így is lett, gyors tervezés, szervezés, jó a csütörtök, igen, remek, akkor meglesz Oszi vacsorája.
A három fogásos elképzelést elraktároztam vázlatosan a fejemben, na de akkor nem volt szó hőhullámról, izzadásról, ugye nem kell magyaráznom. Így aztán kisebb és nagyobb eltérésekkel valósult meg a terv, az ünnepelt természetesen észlelte azonnal, hogy az ajándék egy kicsit átalakult, de szerintem nem bánta végül, hogy a masszívabb elemek elmaradtak.
Ma bemutatkozik a leves, azután jönnek a többiek is, s kiderül az is, hol és hogyan alkalmaztam a lengyel vonalat. A főzés izzazsztó volt, de megérte, Ágó, Oszi, Herr Paprika meg én fél 12-ig ettünk, boroztunk és barátkoztunk a ventilátorral. Mit nekünk hőség és szúnyogok.

Paradicsomleves bazsalikomos gombóccal

7 dl paradicsomlé (házi Pannitól)
3-4 sárgarépa
1 nagyobb vöröshagyma
tejszín
só
bors
olaj

20 dkg ricotta
20 dkg túró
1 marék fenyőmag
1 marék dió
1 marék bazsalikomlevél
tejszín
só
bors

A hagyma héját lehúzzuk, apróra vágjuk. Egy nagyobb edényben melegítünk kb. 1 ek olajat, rádobjuk a hagymát, sütjük üvegesedésig. Közben megtisztítjuk a répákat és kisebb darabokra vágjuk. Ha a hagyma már megfelelőnek látszik, mehet a répa is az edénybe, pirítsuk kevergetve néhány percig, majd öntsünk rá kb. 2 deci vizet, sózzuk, fedjük le, hagyjuk párolódni nagyjából 6-7 percig. Ha letelt az idő, le a fedővel, öntsük az edénybe a paradicsomlevet, borsozzuk, takarjuk le megint, főzzük alacsony hőmérsékleten, amíg a répa teljesen megpuhul. Ha kész, hagyjuk egy kicsit hűlni, majd turmixoljuk simára, közben locsoljunk bele egy kis tejszínt. Kóstolás, ha bármit hiányolnánk, fűszerezzünk.
Rátérhetünk a gombócokra. Egy tálban törjük össze a túrót, majd keverjük hozzá a ricottát, a fenyőmagot és egy kis tejszínt, hogy krémesebb legyen. Pirított diót törjünk meg mozsárban, adjuk a keverékhez, sózzuk, borsozzuk. A bazsalikomleveleket mossuk meg, papírtörlővel itassuk fel a vizet, majd kisebb darabokra tépkedve szórjuk a tálba, keverjünk újra alaposan. Ha van időnk, tegyük egy kicsit a hűtőbe, úgy könnyebb lesz formázni. Evés előtt gyártsunk kisebb golyókat, kanalazzuk a levest tányérokba, majd végül jöhetnek a gombócok.

Ehető melegen, langyosan, de talán most hidegen a legjobb. A társaság a gombócba rejtett ropogtatást szerette a leginkább.
Oszinak ízlett, kikanalazott mindent, csak a díszítésnek szánt bazsalikomleveleket tapasztotta a tányér szélére. Na jó, hát mindent nem lehet, Oszi nem szimpatizál a zöld levelekkel.

Mindenkinek hűsölést, hideg hosszúlépést, árnyékos láblógatást a hétvégére. Paprikáék is ezt teszik majd, hétfőn pedig folytatódik Oszi vacsorája az imbiszen.